2015. november 1., vasárnap

57.rész*Fülledtség

Megkönnyebbülten sóhajtottam fel, amikor lábaimat a biztos talajon tudhattam. Szerencsére Harry ismeretségének, hamar egy külön ellenőrzésen át is jutottunk, megkaptuk a csomagjainkat, és percek leforgása alatt már egy autóban ültünk.
- Fáradt vagy? – csúsztatta kezét lábamra, és finoman megszorította.
- Hát nem éppen könnyű egy babát kihordani – mosolyogtam. – Főleg nem amikor már lassan megszületik.
Végigsimítottam pocakomon boldog mosollyal arcomon.
- Nem igazán voltak rosszulléteid – állapítja meg.
- Hát ezt így nem mondanám – néztem rá, mire csak kérdő pillantást kaptam tőle. – Voltak elég sokáig rosszulléteim reggelente.
- Oké – húzza el a szót, és látom, hogy még mindig nem áll össze neki a kép.
- Kimásztam óvatosan mellőled reggelente. Meg hát az étterembe is rosszul voltam.
- Igen, már előtte is tudtam, hogy állapotos vagy, de az még jobban megerősített – bólintott, miközben az utat figyelte. – Viszont megérkeztünk – engedett el, és kiszállt.
Kezét nyújtotta, melyet elfogadtam, és úgy csatlakoztam hozzá. Harry a csomagtartóhoz lépett, míg én a környezetet csodáltam. Erdő vett körül bennünket, amelyen már a hótakaró csodásan megmutatkozott.
A közelben nem láttam házat, amely külön öröm volt. Végre csak kettesben, egymással foglalkozva, s senki mással.
- Hogy tetszik? – állt meg mellettem Harry.
- Csodás – mosolyogtam rá boldogan.
- Örülök – csókolt arcon. – Menjünk be.
Ragadta meg kezemet és az építmény bejáratáshoz kezdett húzni. Könnyedén nyitotta ki, és engedett előre. A meleg azonnal megcsapott.
- Az ügynökség, aki kiadja már volt itt nemrég – magyarázta.
Bólintottam, és a belső teret néztem, amely téglázott volt. Csodásan nézett ki az egész. Egy hatalmas konyha, nappali tárult elénk.
- Magunk leszünk, remélem nem gond – tette le csomagjaink.
- Azt jelenti, hogy az általad készített reggelit az ágyba kapom? – nevettem fel, és boldogan néztem rá, mire ő is nevetett.
- Természetesen – fogta meg a kezem újra. – Nézzünk körbe.
Lent a konyhán és nappalin kívül csupán egy kisebb mosdó volt. Az emeletre megérkezve egy hatalmas háló volt, amelyből egy fürdő is nyílt. Ám, ami teljesen elkápráztatott, az a kád volt, amely mellett kandalló volt, és egy csodás kilátás a mögöttünk húzódó fákra.
- Ez csodálatos, Harry – öleltem meg szorosan.
- Semmi nincs, csak mi.
- És pont ez a jó az egészben – suttogtam.
- Szeretlek – simított végig pocakomon.
- Tudom – kuncogtam kislányosan, és elléptem mellette.
- Felhozom a csomagjainkat.
Míg Harry a földszintre sietett a táskákért, addig megszabadultam minden felesleges ruhámtól. Meleg volt a lakásban, és semmi kedvem nem volt farmerben lenni, így ahogyan felért a csomagom elő is kerestem melegítőmet.
Végig éreztem magamon Harry pillantását, amelyen jókat mosolyogtam.
- Legcsodásabb kismama vagy – suttogta az ágyon ülve.
- Jelenleg a legéhesebb – nevettem és kezemet nyújtottam felé.
- És ehhez, hogy jövök én a képbe? – állt elém.
- Segítesz vacsorát készíteni – csentem csókot tőle, és lefelé húztam magam után egyenesen a konyhába.
Én a hűtőhöz léptem, és elkezdtem felméri, hogy milyen alapanyagok is vannak. Harry bekapcsolta a televíziót valamilyen zeneadón, amely halk dallamokkal töltötte meg a teret. Mindig is utálta, ha csend vette körül, ahogy én is, így nem elleneztem.
- Mit készítünk? – csapta össze tenyereit.
- Mondjuk tésztás, zöldséges csirke jó lesz? – pillantottam rá vállam fölött. – És mondjuk utána fagyi – emeltem magasba a karamellízesítésű Häagen-Dazs dobozos finomságot.
- Remek – vette el tőlem az édességet és már bontotta is ki.
- Kaja utánra gondoltam – kezdtem el kipakolni a pultra, míg ő egy vállrántással felbontotta a dobozt.
A fiókból elővett egy kanalat, és elkezdett küzdeni a még fagyott állapotban lévő fagylalttal. Nevetve néztem, ahogyan küzdeni kezdett, csak, hogy egy kis kanállal is, de ehessen belőle.
- Rosszabb vagy, mint egy gyerek – jegyeztem meg, amikor is elkezdtem felvágni a csirkemellet. – Remélem, hogy a pici előtt nem ilyeneket fogsz művelni. Mi az, hogy evés előtt édességet eszel? – korholtam finoman.
- Jól van bébi – csípet fenekembe. – Más édességbe is mártanám a nyelvem, de jelenleg nem megoldható – mormolta, és megharapta fülcimpámat.
- Hagyj főzni – toltam el nevetve és a zöldségek felszeletelésével kezdtem foglalkozni.
- Jól van asszony – kanalazott bele a fagyiba, és befalta azonnal.
Újra belenyúlt, ám nem a saját szájához, hanem enyémé elé tette. Hamar ajkaim közé vettem a kanalat, és befaltam a rajta lévő krémes finomságot.
- Látom, te is tanulsz – nevetett, és lezárta a dobozt.
Visszatette a helyére, a kanalat a mosogatóba, és beállt segíteni nekem. Már ha segítségnek lehet nevezni, hogy megfőzött kettőnkre való tésztát. A csirkés-zöldség is hamar elkészült, így, amint a tésztát leszűrtem már öntöttem is hozzá.
Harry elővett két tányért, és hozzá villákat, míg én szedtem mind a kettőnknek. Egyik tányért a kezébe nyomtam, s a kanapéhoz sétáltunk. Gyorsan átkapcsolt egy adóra, amelyen már karácsonyi filmeket játszottak.
Nevetne faltuk be az összes ételt, ami a tányérunkon volt. Ahogyan az utolsó falatot is lenyelte Harry, már a hűtőhöz is sietett.
- Remélem, hogy a pici ilyen téren nem fog rád hasonlítani – néztem fel rá, amikor visszatért hozzám.
- Te sem vagy jobb – húzott ölébe, és a konyharuhába betekert fagylaltos dobozt előttem tartotta.
- Csak nem tudok ellenállni, ha elém teszed.
- Hm, valóban? – mormogott nyakamba.
- Nem kell mindig rosszra gondolni – méltatlankodtam, és a kanalat a fagyiba nyomtam.
- A szex jó dolog manó – nyitotta ki a száját, én pedig a kanalat odatartottam. – Ha nem lenne jó, az emberek nem művelnék, és a mi picink sem lenne.
- Mennyire igazad van, kisokos.
- Ne szemtelenkedj – vette el a kanalat, és hirtelen az orromra nyomta.
- Bolond – nevettem fel, és letöröltem.
Tovább nevetgéltünk, és karácsonyi filmeket néztünk összebújva, míg be nem esteledett.

- Mi a baj? – ölelt át hátulról.
Tudta, hogy mennyire is szerettem minden érintését, de amikor védelmezően átölelt az mindennel felért.
- Semmi.
- Manó, engem nem tudsz átverni – fordított maga felé.
- Csak nem szeretem, amikor meztelenül látsz most, ennyi – suttogtam.
A fürdőben álltunk, ahol is a kád már tele volt forró vízzel, a kandallóban is pattogott a tűz, és szinte forróság volt. Feszengve álltam fehérneműben Harry, és az ő parázsló tekintete előtt.
- Manó, gyönyörű vagy – sóhajtott fel. – Már rengetegszer elmondtam, de ha kell, még ezerszer elmondom, hogy mennyire csodálatos, gyönyörű, számomra tökéletes is vagy. Szeretlek, téged és a picit is. Nincs mit szégyellned.
Lassan, finoman megcsókolt, mibe bele is remegtem. Ujjaival csókunk közben levarázsolta rólam a fehérneműt. Elszakadt tőlem, és magát is megszabadította bokszerétől.
Belépett a süllyesztett kádba, és engem is maga után húzott. Mellkasának döntöttem hátam, és elengedtem magam. Már a habok rejtették maguk alá meztelen testünket, így annyira már nem feszengtem.
Vállamat benedvesítette, s apró csókokkal hintette, míg kezemet cirógatta. Lehunyt pillákkal élveztem kényeztetését.
Csend uralta a helyiséget, de szavakra semmi szükség nem volt. Egymás érintését élveztük, miközben kisebb csókokat loptunk a másiktól.
Csípőmet minden szándék nélkül mozdítottam meg, amelyre csak akkor figyeltem fel, amikor Harry nyakamba nyögött. Pír öntötte el arcom, de szerencsére ezt a meleg miatt is betudhatta, így nem tett megjegyzést.
Éreztem, ahogyan izgalomba jött, és egyáltalán nem akart leállni, bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy én igen. Nyelvét végighúzta nyakam ívén, és fülcimpámba mart fogaival. Felnyögtem, ő pedig ujjaival lábaim közé nyúlt.
- Harry – nyöszörögtem, s fejemet hátravetettem.
- Jó? – kérdezte.
Bólintásra telt csupán tőlem, mire belém csúsztatta egyik hosszú ujját. Megmarkoltam kezét és teljesen átadtam magam az általa nyújtott kényeztetésnek.
- Kívánlak – morogta nyakamba. – Lehet még? – bátortalan volt, akkor először.
- Persze – szisszentem fel, amikor körkörös mozdulatokat tett meg ujjaival. – Csak ne kínozz – nevettem fájdalmasan.
- Kis türelmetlen – vette el ölemtől kezét, és kissé megemelt, majd lassan visszaengedett.
Teljesen eggyé váltunk. Megkönnyebbült nyögés tört fel belőlem, ahogyan magamba fogadtam. Megsemmisültem, és csak a gyönyörnek éltem, ahogy ő is.


4 megjegyzés:

  1. Hihetetlen mennyi időt szakítasz mostanában erre a történetedre és, hogy mi mennyire örülünk ennek!:D Nagyon imádom őket és csak remélni tudom, hogy nem lesz valami csavar és nem lesz semmi baj a babával. Várom a következő alkotásodat!!❤️

    VálaszTörlés
  2. Lenyűgöztél mint mindig. El nem tudod hinni milyen boldog vagyok hogy ilyen gyakran vannak részek.Ez a rész pedig extra jó lett szeretettel na és hatalmas kíváncsisággal várom a folytatás! :3

    VálaszTörlés
  3. Szia
    Tiszta romantikus a hangulat :) Alig várom hogy megszülessen a pici, kíváncsi vagyok mennyire változik meg az életük :)
    Várom a következőt :)
    Puszi Kolett

    VálaszTörlés
  4. Szia hat ez mar megint egy csodalatos resz lett. Olyan cukik ♥ Annyira orultem amikor megnyitottam a blogot es lattam h van fent resz :) Te vagy az egyetlen olyan iro akit ''ismerek" hogy hozod tok hamar a reszeket mert mas blogokon neha egy ket het mulva sincs uj resz amit igazabol megertek de na :D
    Xoxo ,Blanka

    VálaszTörlés

Szablon wykonała Sasame Ka z Zatracone Dusze
CREDITS
Model1 Model2 Texture1 Texture2 Texture3