2015. január 4., vasárnap

8.rész*Két jó csaj


Tudatában vagyok annak, hogy mennyire is gyökér voltam vele, de egyszerűen nem tudok másképpen viszonyulni hozzá. Bár nem mondja, teljesen meg vagyok bizonyosodva arról, hogy azzal a mitugrásszal tölti szabadidejét. 
Másnap amennyire csak lehetett, kerülte jelenlétemet. Amikor besétáltam korán reggel a konyhába, azonnal kivonult, egyenesen át a nappaliba. Érezhető volt a feszültség kettőnk között, amelyet egy másodperc erejéig sem rejtett el. Hasonlóan cselekedtem, hiszen büszkeségem még is nagyobb, mint bármi más.
Pályán mondhatni, hogy minimálisan javult helyzetünk, hiszen emberek vettek körül bennünket, bár tény, hogy azért a szurkálódások nem maradtak el. Még David előtt sem, aki idő közben megérkezett, és váltott velünk egy bizalmas beszélgetést. Én szokásomhoz híven öltem, a hideg vizemet iszogattam, míg Ani lelkesen bólogatott, és néha válaszolt. Tőlem csupán pár morgásszerű hangot kaphattak, amelyet nemigen értékeltek. Végül feladta, és csak Nina-hoz kezdett el beszélni, majd magunkra hagyott, s parancsba adta, hogy öt percen belül már legyünk az autóba. Figyeltem ahogyan társam megcsinálta haját egy oldalfonásba, majd elindult kifelé, ahova már én is követtem. Szerelők már pihenve ültek, s a monitorokra meredtek. A lány megkerülte az autót, míg én a saját oldalamon beszálltam. Amint mind a ketten bekötöttük magunkat már indultam is. Furcsa volt, hogy nem szólunk egymáshoz, főleg nem bunkón. Az időmérő végén viszont kemény szavak hagytál el számat, amikor is kiszálltam az autóból. Második, kibaszott másodikak lettünk. Ani próbált megnyugtatni, aminek okát egyáltalán nem értettem, de nem is érdekelt. Sohasem történt meg velem a NASCAR-ban, hogy második lettem volna. Elfogadhatatlan. Igen, kibaszottul maximalista vagyok, de ki nem?
Mai napon eljött a verseny ideje, ahol is komoly célom mindenkit lealázni, s csak a visszapillantómban látni. Senkihez sem szóltam. Még Nina sem ihletet meg újabb beszólásokkal, így csak a gumin ülve figyeltem a körülöttem rohangáló embereket. Csak is a nyerés körül jártak gondolataim, mindenképpen tarolnom kellett. Este sok minden hagyta el számat, ahogyan az már szokásommá vált, ám azonban Ani vissza sem vágott már, egyszerűen elvonult a szobájába, ezzel saját gondolataimmal, dühömmel hagyva engemet.
Nagy hangzavar, füttyölések, amelyekre azonnal felkaptam figyelmemet. Hangok irányába fordultam, s kezeim azonnal ökölbe is szorultak, amikor megpillantottam a rövid nadrágot, tornacipőt és egy igen lenge felsőt viselő húgomat, aki a telefonját nyomkodva lépkedett előre a garázsok, a szerelők, a vérszemet kapó hímek előtt. Szinte mintha eddig egy tűzrakáson ültem volna, úgy pattantam fel, és közelítettem meg a szőke lányt, akinek néhány kék és lila tincs is ékesítette alul a haját.
- Gem - szólítottam, mire felkapta fejét, napszemüvegét pedig feje tetejére csúsztatta. Mosolyra húzta száját, s gödröcskék - amelyek az én arcomat is díszítik ilyenkor - megjelentek. Felgyorsította kis lépteit, majd hamar előttem is termett, és szorosan átölelt. Még közel vontam magamhoz, háta mögött végignéztem az őt bámuló embereken, akik között az a pöcsfej, Mark is jelent volt. Elváltam tőle, kézen ragadtam, és behúztam a saját garázsunkba, onnan is tovább, az öltözőbe.
- Harry, hova rohanunk? - mondta, mielőtt még behúztam az öltözőbe, ahol Nina jelen volt. - Oh, helló - köszöntötte húgom. - Nem is mondtad, hogy barátnőd van - sutyorogta.
- Szia - állt fel a lány, s kezet nyújtott Gemma-nak, aki elfogadta mosolyogva a kedvességet. - Nina vagyok, és isten ments, hogy a barátnője legyek.
- Gemma, a húga - mosolygott továbbra is kedvesen. - Sajnálom.
- Ugyan.
- Gem, ő itt a navigátorom - világosítottam fel a lányt, akinek szemei azonnal kétszeresére nőttek.
- Csak szívattok, tuti, bassza meg, mintha egy címlapról lépett volna ki - nézett fel rám. - Túlságosan is csinos ahhoz, hogy a benzin, az olaj és a mocsok érdekelje - mondta kapkodva. - Különben is ismerem az eseteidet ...
- Gemma fogd be - ültem le. - És vigyázz a szádra - korholtam, mire szemeit egyáltalán nem udvariasan, megforgatta.
- Oké, akkor én magatokra hagylak benneteket - vette fel a ruháit.
- Hova mész? - tettem fel a kérdést feszült érdeklődéssel.
- Mark-nál átöltözöm, addig is beszélgethettek.
- Ó, engem egyáltalán nem zavarsz, sőt, örülök, hogy nem csak ezzel itt - bökött rám Gem. - Kell egy légtérben lennem.
- Hagyjad csak, úgy is nagyon összemelegedtek - sziszegtem.
- Tudod tanulhatnál a húgodtól egy kis jó modort - ezzel elhagyta Nina a helyiséget.
Gemma csak nagyokat pislogva nézte az igen zajosan becsukott ajtót, mielőtt is felém fordította volna fejét. Táskáját letette, s ő maga is leült, de tekintetét végig rajtam tartotta, s éreztem, hogy keményen meg fog izzasztani, és ez volt az, amit egyáltalán nem akartam. Hiába fiatalabb nálam, mindig is nyíltan, szemtelenül elmondta a véleményét, néha még jól ki is osztott, s a helyemre tett, ám én ugyan úgy folytattam tovább a dolgomat, mint azelőtt. Imádtam őt, de akkor is, alig múlt el húsz, fiatal még, és tapasztalatlan.
- Miért vagy ennyire patkány? - szinte égett testem tekintete fogságában.
- Patkány? - nevettem fel.
- Ez nem nevetséges, Harry - állt fel, és elém sietett. - Igen is, mocskos módon bántál azzal a lánnyal.
- Hm, de még mennyire mocskosabban szeretnék ... - jegyeztem meg halkan, míg reménykedtem abban, hogy nem hallotta.
- Kérlek, kímélj meg a szexuális gondolataidtól.
- Ezt nekem kellene mondanom, még túl fiatal vagy - fontam mellkasom előtt kezeimet egymásba.
- Idén leszek huszonkettő - förmedt rám azonnal. - És most amúgy sem rólam van szó. Miért titkoltad el, hogy egy ilyen lány a társad?
- Gemma, ő csak egy lány, aki mellettem ül, és a sivatagi szakaszon, már navigálni fog, ennyi - magyaráztam. - Semmi közünk nincs egymáshoz, azt leszámítva, hogy kölcsönös a gyűlölet.
- Gyűlölet? - nevetett fel. - Komolyan, hiába vagy idősebb, ostobább vagy, mint én.
- Oké, fejezd be Gem, kérlek. Nincs időm erre, örülök, hogy itt vagy, de hűtsd le magad - nyomtam puszit homlokára. - Át kell öltöznöm, és a kocsiban lennem, úgy ..  - néztem órámra. - Öt percen belül, különben David a tökömet veszi.
- Jól van.
- Amúgy a csomagjaid?
- A hotelbe vitték, a szobádba - mondta. - De nem zavarlak, sok sikert, utána találkozunk - nyomott puszit pipiskedve arcomra, s magamra hagyott.

****

Türelmetlenül sétáltam ki a rajtrácsra, ahol az autóm már helyet kapott, azon a kibaszott második kockánál. Bukómat elvettem a motorháztetőről, a maszkkal együtt. Körbenéztem, és dühödten vettem tudomásul, hogy Ani még mindig azzal a mitugrásszal társalgott.
- Hé, Ani - kiáltottam oda, mire azonnal felkapta fejét.
Tudomásul vettem, hogy én szóltam, s bármennyire is szerettem volna, nem tettem hozzá semmit. Láthatta rajtam, hogy nagyon is keményen megtürtőztetem magam, így azonnal elköszönt, valószínű szerencsét is kívánt Mark-nak, aki hiába állt az első rajtkockán, nagyon is kellett neki az a szerencse, mert az volt a tervem, hogy mocskosul lealázom mindenki szeme láttára.
- Kiflörtölted magad? - kérdeztem, amint beszálltunk.
- Tudod, attól, hogy te a lányokhoz csak azzal a szándékkal közelítesz, hogy a lábukat szétrakják, ő tiszteli is őket, legalább is engem.
- Ó, elnézést, nyilván minden menet előtt kapsz egy szál rózsát - jegyeztem meg nevetve. - Figyelj, ha erre van szükséged, kapsz tőlem egy csokorral - kacsintottam rá.
- Akkor egy tahó vagy - húzta fejére a sisakot.
- Édesem, megszokhattad volna - ezzel a végszóra meg is adták a jelet, én pedig könyörtelenül a gázra tapostam, s elhagytam a rajtrácsot.
Csak is az előttem haladó Mark-ra koncentráltam, aki szinte egy hajszálnyira volt előttem. Rohadtul nem érdekelt semmit, azon kívül, hogy ezt a menetet is nekem kell megnyernem. Folyamatosan egyre feljebb váltottam, és csak a szükséges időszakokban váltottam vissza. Gázról alig vettem el a lábam, míg tekintetemmel végig az előttem haladó autóra koncentráltam.
- Megölsz mind a kettőnket - sikított mellettem Ani, amikor egy kanyarba Mark mellé hajtottam be.
Tudtam, hogy veszélyes, de nem érdekelt, csak is a győztes cím lebegett lelki szemeim előtt. Igen, tudom, egy barom vagyok, de ez van, így kell elfogadni. Már a legelején leszögeztem, hogy a női hisztire nem vagyok vevő. Ehhez pedig tartania kell magát, még ha nehéz is, mert kurvára nem hat meg a problémája.
Kitekintettem oldalra, és akkor szembetaláltam magam Mark fenyegető szempárjával. Visszafordultam előre, váltottam, és padlógázt adtam szépségemnek. Egyenes szakaszban ismételten fej-fej mellett haladtunk. A cél vészjóslóan közelget, így még egy utoljára adtam a gépezetnek, s áthajtottam a célon, immáron egy hajszállal, de győztesen.

****

Sörömmel a kezemben mászkáltam egy száll nadrágban a nappali, s a konyha között. A futam után Nina nekem esett, mellkasomat verte, de leszartam. Lesepertem magamról, elkészültem, ahogyan ő is, s Gemma-val, együtt tértünk vissza a lakosztályba. Mivel csupán két hálóval rendelkezik, Ani felajánlotta húgomnak, hogy vele lehet, hiszen még is csak nők mind a ketten.
Este szokás szerint egy összejövetel lesz, amire már lelkesen készülnek. Zene hallatszott, nevetéssel fűszerezve a hálóból. Irigyeltem Gemma-t. Azt kívántam, bárcsak nekem lenne akkor szerencsém, hogy egy szobán kellene osztoznom azzal az akaratos lánnyal. Na jó, csak egy estére. Észnél kell maradnom.
Hűsítőmmel sértem vissza a nappaliba, ahol belebújtam ingembe. Alsó pár gombot egybekapcsoltam, a többit pedig minden aggály nélkül hagytam szabadon. Ajtó zára kattant, ezzel tudomásomra adták, hogy elkészültek. Elsőként Nina lépett ki. Szokásához híven, elegánsan, még is irtózatosan szexuálisan nézett ki. Szerény véleményem szerint. Imádtam a stílusát, azt, ahogyan a ruhákat ő testesíti meg, s nem pedig fordítva. Rövidnadrágjának köszönhetően szabadon bámulhattam feszes, hosszú combjait, amelyeket még jobban megnyújtott az elegánsabb magassarkúja. Haja egy szoros copfba volt összefogva feje tetején, így már csodás rálátásom volt diszkrét dekoltázsára is.
Nevetve társult hozzánk húgom, akinek öltözetén elképedtem. Hasonló stílusú szettet választott, mint Ani, de még is, ő a húgom.
- Oké, Gem, fordulj, és öltözz át - böktem a szobájuk felé.
- Ugyan már - horkant fel. - Miattad sem fogok apácajelmezbe bújni, Haz.
- Tudatában vagy annak, hogy tele lesz pasikkal, te pedig az ártatlan húgom vagy?
- Ennek a mondatnak több hamis tényezője is van - nevetve jegyezte meg, mire Ani is felnevetett.
- Mennyit ittatok? - sóhajtottam fel.
- Csak egy kis pezsgőt - mutatta ujjaival Ani.
- Kurvára leitattad a húgomat - néztem rá haragosan.
- Harry, lazulj el, ha továbbra is ennyit idegeskedsz, a végén még ráncaid lesznek holnapra - simított végig arcomon Gem.
- Lehetetlenek vagytok - húztam le söröm utolsó pár kortyát. - Mióta is letettek legjobb barátnők?
- Szerintem első pillanattól kezdve - vonta meg a vállát Ani, aki magához húzta Gemma-t, s kiandalogtak, mint egy szerelmes pár, a bejárati ajtón.
- Azért megvárhatnátok - értem utol a liftnél őket.
- Ki akarod használni, hogy két ilyen jó csajjal lehetsz, mi? - kuncogott Nina, a mellkasomra bökve, mire féloldalasan én is elmosolyodtam, s csípőjét megfogva, magamhoz vontam. 

4 megjegyzés:

  1. MOCSKOS HARRY A LEGJOBB HARRY!!!! <3 <3
    És ez is tökéletes lett, mint a többi, hivatalosan is a kedvencem a tieid közül-bár még vacilálok a The Cure Is The Love és ez között, bár ha már itt tartunk és amit írtál a TTG-ről, akkor szerintem az lesz a kedvencem. Na mindegy. Majd elválik :)
    IMÁDOM!!! <3 És téged is ;)

    VálaszTörlés
  2. Ahhj, annyira imádom ezt a blogot <3 Harry és Nina szóváltásától pedig röhögőgörcsöt tudok kapni :D Kicsi Gemma is feltűnt és meglepődtem hogy ilyen jól kijöttek Ninával, bár nem bánom :) Nagyon fantasztikus rész lett, mint mindig. Várom a következőt. Kitartást és szép hetet :*

    VálaszTörlés
  3. Kedves Alexa S.

    Bevallom őszintén, hogy, amikor el kezdted írni ezt a regényedet volt bennem egy kis félelem, hogy képes leszel-e átadni azokat az érzelmeket, amit egy maximalista autóversenyzőben keringenek és azt az életérzést, amit magában hordozz ez a világ. (Én már csak tudom, hisz nem egy alkalommal dolgoztam már a Hungaroringen egy-egy futam hétvége alkalmával, igaz a Forma 1 mégis csak egy "sterilebb" környezet). S be kell vallanom őszintén, hogy nem csalódtam, benned. Rengeteg regényt olvastam már, ami ebben a környezetben elevenedik meg és bátran állíthatom, hogy a tied szilárdan megállná a helyét közöttük, pedig azokat olyanok írták, akik ebben világban vagy az adott pilótával együtt nőttek fel és örültek az egyre nagyobb sikereknek.
    Emellett Harry karaktere is tökéletesen megállja a helyét a kíméletlen autósport világában. A lelkében/agyában/ és ott lent :D végbemenő érzések egy húsvér emberré teszik, ami teljes valójában megelevenedik az olvasó előtt és neked ehhez van hatalmas tehetséged, mert képes vagy úgy írni, úgy megjeleníteni a szituációkat, hogy azok, akik olvassák a történet részesévé vállnak. És ez egyedülálló a blogírók tucatjai között.
    Ninára pedig büszke vagyok, hogy nem dől be egy pár, szép zöld szempárnak. Remélem még sokáig fog a harc folyni a pályán kívül, mert ez által még izgalmasabb a történet.
    S ezúton is szeretném neked megköszöni, hogy részese lehettek ennek a történetnek és, hogy visszahoztad az autóversenyzést a blogok világába.

    Marad hűséges olvasód: Padmé

    Ui. Bocsánat a borzalmas kritikámért, de annyi minden kavargott a fejemben, szóval elnézést, hogy ilyen összeszedetlen lett.

    VálaszTörlés
  4. Annyira imádom!! És úúúgy örülök h Gemma is itt van! Imádom erre nincs más szó! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.