2015. január 20., kedd

11.rész*Játszadozás

Még mindig önelégült mosoly volt az arcomon, amikor is bőröndömet magam után húztam már egy másik hotelnek folyosóján. 
Az autóban a lányok végig beszélgettek, néha - néha én magam is beleszóltam, de általában csak szúrós pillantással illettek. Tudtam, éreztem, hogy Nina még mindig a konyhában történteken agyal. Csak egy hajszál választott el, hogy hevesen megcsókoljam, ám húgomnak sikeresen meg kellett zavarnia a nagy pillanatom, amely egyértelműen tovább is vezetett volna, reményeim szerint, az ágyába. 
Gemma többször is elnézést kért tőlem, amiért közbekotyogott, ám bármennyire is rossz volt az időzítése, haragudni nem tudtam rá, hiszen még is csak az én kishúgom. Viszont a kérdést nem sokáig latolgatta magában. 

- Csak szórakozni akarsz vele? - kérdezett rá azonnal. 
- Gem, szeretlek, de nem veled fogom megtárgyalni a kapcsolataim - néztem rá, miközben tovább pakolásztam a szobámba. - Tudod, hogy mennyire is elkötelezettség ellenes vagyok. 
- Ettől tartottam - sóhajtott fel drámaian, mintha éppen valami élet - halál kérdésről tárgyaltunk volna. - Harry, ő rendes lány. 
- Sohasem említettem tudomásom szerint, ennek ellenkezőjét - pillantottam ismételten rá. - Csak, hogy tudd, igenis a rendes lányokat szeretem. 
- Ezt te magad se hiszed el - förmedt rám azonnal, kicsit hangosabban. 
Igen, lehetséges, hogy a mocskos, igen is bevállalós, kemény csajok jobban beindították mindig is a fantáziámat, sőt..., de attól még bejöhetnek az aranyos, jó lányok is, nincs igazam? Bár be kell látni, hogy Ani nem éppen felel meg a jó jelzőnek, hiszen mint tudjuk, kellően odateszi magát, amikor csak az kell, és ez csak jobban izgat benne. Tudom, hogy sok mindent tartogat még a számomra, és ezt ki is fogom használni. Mindig is elértem a célom, s most is elfogom. Jelenleg még az elérhetetlent játssza, de el fogom érni nála mihamarabb, hogy igen is a lábaim előtt omladozzon kegyelemért könyörögve. 
- Továbbra is tartom magam ahhoz, hogy a nemi életem nem tartozik rád - csuktam le bőröndömnek tetejét. 
- Lehetséges, de jól figyelj rám - állt elém komoly arccal, aminek láttán majdnem elnevettem magam. - Kibaszottul nem fogod átbaszni, mert akkor magam heréllek ki - mosolyodott el a végén bájosan.
- Wao, komolyan húgi, fogd vissza a szádat. Mióta beszélsz így? - néztem le rá. 
- Attól, hogy még a húgod vagyok, jogom van elmondani a véleményemet, főleg, ha egy olyan lányt készülsz a porig alázni, aki semmi rosszat nem ártott neked. 
- Túl sok időt töltöttetek együtt - húztam kalapomat a fejemre, miután eligazítottam kusza göndör tincseimet. 
- Volt már rá példa, hogy meghúztad a barátnőmet, aki azóta hallani se akar felőlem, mivel ő totál beléd zúgott, erre te szívtelen módon átbasztad .. - lendült bele, de még időben leállítottam.
- Héhé, Gem, fogd vissza magad, velem ne merj így beszélni - csattantam azonnal. - Egy buli volt, te magad is tudod, és megállapodtam a csajjal, tudta milyen vagyok. Arról pedig nem tehetek, hogy téged is eldobott. Felőlem ugyan úgy barátnők lehetnétek - vontam vállat egyszerűen. - Elhiheted, hogy hidegen hagy az egész. 
- Igen tudom, nem véletlen volt, hogy barátkoztak velem. Mindenki az ágyadba akart jutni - ült le. 
- Hé, húgi - csatlakoztam hozzá, s magamhoz vontam. - Tudod remélem, hogy sohasem használtam ki, egyedül Kim volt az, akivel lefeküdtem a barátnőid közül.
- Én csak, nem szeretném, hogy megbántsd, érted? - pillantott fel rám. - Aranyos, kedves lány. Nem ezt érdemelné. Kim más volt, nyomult, provokált, tudom, megérdemelte. 
- Azért elmondom neked, hogy Nina sem egy angyal. 
- Ugyan már, csak te hozod ki ez belőle - lökött meg finoman, enyhe mosollyal arcán, vállával. 
- Te is láttad, hogy Mark-hoz is, hogyan is viszonyul.
- Ó, tehát innen fúj a szél - nevetett fel, s mintha tükörképemet láttam volna, gödröcskéi megjelentek, ahogyan szemeinél is a nevetőráncok. - Féltékeny vagy. 
- Micsoda? - döbbentem le kijelentésén. - Őrültségeket beszélsz, Gem. Sose voltam féltékeny, nem most fogom elkezdeni. Azt sem tudom, hogy mit jelent - nevettem.
- Tudom a múltad Styles, ne nekem magyarázz - ezzel felállt. - Még egyszer figyelmeztetlek - bökte meg mellkasomat. - Ne baszd át, és akkor rendben leszünk bátyus - emelkedett lábujjhegyre, s nyomott puszit arcomra, mielőtt is távozott volna.

Komolyan nem kaptam még mindig szikrát húgom viselkedése miatt. Mostanában komoly beszélgetéseink nemigen voltak - sőt, ilyen értelemben nem is beszéltünk még, csak amikor Kim-nek összetörtem naiv szívét -, így ezért is lepett meg. 
Ellie megkérdezte, hogy egy szobát szeretnénk-e, mire Gemma azonnal reagált, hogy három szobás lakosztály tökéletes lenne. Nem teljesen értettem a három szobának lényegét, hiszen reggel úgy vettem ki Gem szavaiból, hogy nagyon jóba lettek. Ám Ani taglalni kezdte, hogy hagyna Gemma-t és engem kettesben, míg ő egy külön szobában tökéletesen ellenne, ám Gem sietve vágott közbe, hogy a három hálós lakosztály a legjobb döntés. 
Végül eldőlt, s ebben maradtunk, így a kulcsot én kaptam meg. Előttük igyekeztem, persze csak éppen tisztás távot fenntartva, hiszen hallani akartam a magánbeszélgetésüket. Bár igen halkan próbálták megvitatni a dolgot, de azért sikerült elcsípnem a nevemet, majd azt, hogy mennyire is közel álltunk egymáshoz. Egyértelműen Gemma faggatta Ani-t, aki csak annyit felelt rá, nagyon halkan, szinte már suttogva, hogy máskor beszéljék meg, egy nyugodtabb helyen. 
Becsúsztattam a mágneses kártyát a helyére, amelynek következtében pirosról, zöldre váltott a jelzés, s kitárult az ajtó. Egyáltalán nem az úriember modoromról voltam híres, így minden aggály nélkül léptem be elsőnek én a pár napig tulajdonunkban álló szobába. Egyenesen átmentem a nappalinak berendezett helyiségen, és elfoglaltam a lakás túlvégében lévő hálót. Amint elhelyeztem táskámat saját lakrészembe, már mentem is vissza az előtérbe. 
- Mennyi időnk van? - kérdezte ásítva Ani. 
- Délután kell pályán lennünk, tehát 3-4 óránk van - felelte Gem. 
- Akkor alszok - sétált be egyenesen a mellettem levő szobába. 
- Csatlakozhatom? - fordultam utána, mire Gemma mellkasomra csapott. - Most mi van? - néztem rá. 
- Persze Harry - felelte Ani, amint belépett saját hálójába. 
Féloldalas mosolyra húztam számat, s határozott, hosszú léptekkel igyekeztem után. amint beértem, becsuktam magam mögött az ajtót, amire felkapta fejét. 
- Mit akarsz? 
- Hm, csak élek az ajánlatoddal - léptem közelebb hozzá, s fáradt testét enyéméhez vontam. - Szívesen kifárasztalak, hogy mélyebben aludj - suttogtam. 
- Engedj el - nézett rám nagyokat pislogva. 
- Reggel elkezdtünk valamit - simítottam végig arcán. - Remélem nincs ellenedre, hogy befejezzük. 
- Ne játszadozz velem, egyik cafkád se vagyok, és nem is leszek - suttogta ajkaimra a szavakat, amely miatt már érintették egymást. 
- Fejezzük be a gyermekded játszadozást, és inkább felnőttkén játszadozzunk tovább. 

Ps.: mivel pár napja volt új rész, így egy kissé rövidebbre fogtam ezt is. véleményeket várom. xx

3 megjegyzés:

  1. Ajj, Alexa :D Ez annyira de annyira jó. Már semmi újat nem tudok mondani, ismételten csodálatos és minden egyes rész után egyre jobban imádom a történetet. <3 Komolyan egy csoda vagy, elképesztő amit művelsz ezekkel az egyszerű szavakkal. Már most nagyin várom a kövit, egész nap tudnám olvasni :D Sok-sok puszi :*

    VálaszTörlés
  2. Igazából pont nem érdekel milyen rövid :D A lényeg hogy van :3 Minden egyes fejezet rövid, mert túl gyorsan olvasom :D Eza rész is nagyon jó volt :) Siess a következővel :))

    VálaszTörlés
  3. ahhh köszönöm hogy hoztàl, ez olyan volt mintha ajsândékot kaptam volna, hmm imàdom ahogy húzzàk egymàst,bàr úgy érzem kiezd komolyodni a helyzet...
    kívàncsi vagyok hogy enged e Nina Harrynek egy kicsit... :)

    VálaszTörlés

Szablon wykonała Sasame Ka z Zatracone Dusze
CREDITS
Model1 Model2 Texture1 Texture2 Texture3