2015. január 24., szombat

12.rész*Telefonhívás

Forró lehelete égette bőrömet, ahogyan tekintetemet mélyen övébe mélyesztettem. Csípőjébe mélyedte ujjaim, ezzel biztosan tartva magamhoz. Szemeivel nagyokat pislogott fel rám. Lassan emeltem fel kezemet, s érintettem meg arcát. Szemhéjait egy pillanat erejéig lehunyta, mielőtt újra enyéimbe tekintett volna. Láttam rajta a vágyat, azt, hogy hasonlóan akarta engem, mint én őt.
Tudtam, éreztem, hogy egyszer befogja adni a derekát, s átadja magát nekem, az élvezetnek. Nem őrültem meg, egyértelműen csak saját örömöm megszerzése a célom, azt viszont nem garantálom, hogy ez lesz az egyetlen menet, amelyet átélünk.  Éreztem heves szívverését, amikor is magamhoz húztam, s mellkasunk eggyé simult. Ujjai ingem alatt bőrömbe martak, mire enyhén felszisszentem.
- Vadmacska – motyogtam, homlokomat övének döntve.
- Ne bízd el magad, Styles – mosolygott rám kislányosan.
- Az oroszlán ketrecébe léptél, Ani – húztam végig hüvelykujjamat alsó ajkán, s finoman hátrafelé kezdtem el irányítani, egészen addig, amíg az ágynál meg nem torpant.
- Élvezed, igaz? – túrt bele ujjaival enyhén hosszú hajamba. Kissé meg is húzta azokat, mire egy morgásszerű hang tört fel belőlem.
- Jobban is fogom én ezt élvezni, ahogyan te is – döntöttem le hirtelen az ágyra, mire felsikkantott.  – Mennyei hang, füleimnek, de leszel még hangosabb is – suttogtam fülébe.
- Húgod két szobával van arrább – nyöszörgött, ahogyan ajkaimmal nyakának kecses ívét kényeztettem.
- Szóval ennyi az akadálya mindennek? – haladtam egyre lejjebb, míg ajkaim dekoltázsára nem értek. Puha bőrén élvezet volt nyomokat hagyni, míg érintéseimbe szinte bele-bele remegett. Önelégült mosoly terjedt szét arcomon.
- Ne legyél öntelt barom – húzta meg erőteljesben hajam, mire fájdalmasan felszisszentem.
- Késő, vadmacska – ezzel teljesen fölé magasodtam, s ajkaimat hevesen övéi ellen nyomtam.
Megremegett, míg én teljesen előrenyomulva benne kezdtem el masszírozni nyelvemmel az övét. Heves voltam, egyáltalán nem szégyenlősködtem. A fenébe is, egymás szájában kerestük az örömöt, miért is kellett volna annak lennem? Féltem, hogy eltaszít, hogy egyszer csak lelök magáról, és minden forró pillanatnak vége, ám nem tette. Azonnal reagált, szenvedélyesen visszacsókolt, miközben tincseimet húzta.
Kezeim már régen fedetlen combjain jártak. Markoltam őket, míg egyre feljebb haladtam szoknyájának vékony anyaga alá hatoltam, s csípőmet feszes combjai közé ékeltem. Középpontunk összeért, mire mind a kettőnk száját egy elégedett nyögés hagyta el. Ajkairól újra nyakára tértem át, még ujjaimmal combjának belső felét kezdtem el simogatni, míg el nem értem az apró csipke darabot, amely takarta lüktető nőiességét. Végighúztam ujjamat az leheletnyi anyagon, mire mosolyom csak még jobban kiszélesedett. Fehérneműjén már nedvességének nyoma volt érezhető, amely növelte az önbizalmam. Eddig szinte semmit sem tette vele, de már nyöszörgött, s nedvesedett nekem, csak is miattam. Eltaszítottam ajkaimat puha bőrétől, s homlokomat ismételten övére tettem.
Csodás látványt nyújtott, ahogyan lehunyt pillákkal élvezte simogatásomat. Egyre erőteljesebben mozgattam ujjaimat, mígnem elszakítottam tőle az örömének forrását. Azonnal könyörgően nyögött fel, s nézett rám.
- Miért hagytad abba? – kérdezte levegőt kapkodva.
- Vadmacska, még semmit sem tettem, de te már szétfolysz alattam – húztam széles vigyorra ajkaimat. Arca elvörösödött, s szemeit szorosan újra lehunyta, majd felkaromba temette arcát, amelyen jót mosolyogtam. – Alig érintettelek meg – suttogtam. – Le sem tagadhatod, hogy mennyire várod a pillanatot, hogy beléd temetkezzek.
Felkaromra csapott elkerekedett tekintettel, aminek láttán csak jobban nevetni kezdtem. Zavara nyilvánvaló volt, ám még sem értettem. Máskor annyira közvetlen, nyílt, őszinte lány volt, akkor viszont mintha egy félénk, szűz kislány feküdt volna alattam, karjaimban. Elbizonytalanodtam. Teljesen furcsálló pillantással méregettem.
- Mi a baj? – hangja kutakodó volt.
- Szűz vagy? – kérdeztem rá egyenesen a dologra. Semmi értelmét nem láttuk, hogy kerülgessük a témát.
Nem jelentem ki, hogy túl sok tapasztalatlan lánnyal volt már dolgom, de akadt. Azonban bármennyire is várták el tőlem a gyengédséget, a törődést, nem kapták meg. Sohasem voltam az a lelkizős fajta, aki foglalkozott a másikkal, egyszerűen csak megragadtam az alkalmat, amely adódott, s kihasználtam a lehetőségeimet. Voltak, akik élvezték, s többért könyörögtek, voltak, akik könnyeikkel küszködve várták a végét az élvezetnek.  Véleményem szerint ez csak egy átmeneti állapot, amely a lányoknak kissé fájdalmas, semmi több. Mindenki túl élni.
Ne, ne is gondoljatok szívtelennek! Sohasem erőszakoltam meg lányokat. Mindegyikük belement a dologba. Bármennyire is vagyok egy tirpák, bunkó, a kényszerítés hatalmával még sem éltem soha, és nem is fogok. Nem az én műfajom.
- Micsoda? – döbbentette meg a kérdésem.
- Olyan ártatlan vagy – tűrtem ki egy enyhén göndör tincset arcából. – Annyira kibaszottul akarlak – nyögtem fel szinte már fájdalmasan. – Fogalmad sincs róla, hogy mit teszel velem – nyomtam ágyékomat övé ellen.
- Száj le rólam – próbált meg eltaszítani mellkasomnál fogva.
- Héhé, nyugi – fogtam feje mellett le kezeit. – Nyugodj meg, Ani – néztem mélyen szemeibe. – Csak egy kérdést tettem fel, amire egy egyszer igent vagy nemet kell válaszolnod.
- Nem – mondta a szemkontaktust nem megtörve. – Megnyugodtál?
- Teljesen – éhesen kaptam ajkai után, míg csípőmet erőteljesen nyomtam övének. Ajkaim között haltak el nyöszörgései. Elegem volt a szórakozásból, így minden aggodalom nélkül csúsztattam kezemet be fehérneműje alá, s kezdtem el körkörös mozdulatokkal örömet okozni neki.
Máskor fele ennyire sem törődtem egyik alkalmi partneremmel sem, de most valamiért tetszett, hogyan ujjaimnak mozgására reagált. Vonaglása még jobban felizgatott, ahogyan a torkán kiszakadt hangok is.
Ajkaimat álla alá nyomtam, s kissé megszívtam, párhuzamosan azzal, hogy két ujjamat eltüntettem nedvességében. Háta ízben hajlott meg, míg én kis csuklómozdulatokat végeztem. Egyáltalán nem állt szándékomban el sietni. Gyönyörű látványt nyújtott. 
- Harry .. – nyöszörögte, s kezével ajkaihoz irányította enyémeket.
Forró csókot váltottunk, míg ütemesen mozgattam ujjaimat benne. Combjait széjjelebb nyitotta, ezzel is több helyet adva nekem. Másik kezemmel egybefont ujjainkat nyomtam a párnába. Felbátorodva, kezét végigvontatva hátamon, kereste meg felsőmnek szegélyét, és kezdte el felfelé húzni.
Fogalmam sem volt, hogy mi is ütött belé, de egyáltalán nem állt szándékomban megszakítani az érzéki kapcsolatot. Féltem, hogyha megemlíteném, akkor kirugdosna a szobájából, amelyet bevallok, egyáltalán nem akartam. Péniszem keményen duzzadt bokszerembe, szinte már fájdalmas volt az érzés. Csak is a megkönnyebbülés járt a gondolataimban, az, hogy kellőképpen kielégítsem mind a kettőnket, az, hogy belétemetkezhessem.
Éreztem, hogy közel van már eufórikus állapotához. Nevemet egyre sűrűbben emlegette, míg én továbbra is kényeztettem. Enyhe nyöszörgései, nyögésekké alakultak át, míg ujjait hátamba mélyesztette, fejét hátravetette.
Meg sem lepődtem, amikor telefonom hangja töltötte be a teret. Szitokszavak hagytál el számat, mire ő visszaengedte magát a matracra. Kérdően pislogott rám kába tekintetével.
- Lehet fontos – mondta gyenge hangon.
Sóhajtva gördültem mellé, s húztam ki zsebemből a készüléket. Amint megláttam a kijelzőn a hívót, azonnal nagyot nyeltem. Oldalra pillantottam, mire Ani könnyes szemekkel mászott le mellőlem, s futva elhagyta a hálót, amelynek ajtaját hangosan csapta be. 

10 megjegyzés:

  1. Huuuuuhhaaaa ez aztán a resz, fantasztikus :) imádom hogy minden alkalommal mikor egy újabb reszt olvasok mindig bele tudom élni magam és ez annyira szuper :) imadlak és hogy tudd te vagy az egyik legeslegfantasztikusabb író :) xxxx

    VálaszTörlés
  2. Uristen!!irt abbahagyni!! Nagyon joo!! <3
    Mikor lesz kövi resz? Nem birok magammal xd

    VálaszTörlés
  3. Annyira de annyira örülök minden résznek mert fantasztikusak! Egyszerűen IMÁDOM! Remélem minnél hamarabb jön a következő ;) :*

    VálaszTörlés
  4. Na ne, most ez komoly? :O Borzasztóan imádom a történetet, minden egyes apró szavát. Egyszerűen csodálatos vagy, ez soha ne felejtsd el, hihetetlen ahogyan szövöd a szálakat, elképesztő. :) Őszintén nem gondoltam volna hogy Nina hagyja magát. A vége pedig elég nagyot csattant, nagyon-nagyon várom a kövit. xx

    VálaszTörlés
  5. Ez nem igaz :DD itt befejezni?? Vétek :P Imádom, ahogy csűröd-csavarod a szálakat. Egyszerűen fantasztikus :D
    Nagyon várom a következő részt :3

    VálaszTörlés
  6. Szia :)
    Nekem nagyon tetszett :) kíváncsi vagyok kis is hívja Harryt :) Meg remélem Nina nem adja be derekát ilyen könnyen :)

    VálaszTörlés
  7. Engem most ezzel nagyon megleptél. Whao
    Remek rész lett, úgy mint a többi :)
    Siess a kövivel <3

    VálaszTörlés
  8. EZ ROHADT JÓ LETT *------*
    Légyszíves, térden könyörögve .. Siess a következővel:)
    Egyszerűen káprázatos, ahogy írsz:) Példaképem vagy<3

    VálaszTörlés
  9. Szia Alexa!
    Már annyiszor akartam írni, de a lustaságom mindig legyőzött.Most úgy érzetem, "hangot" kell adnom a véleményemnek. Úgy gondolom, hogy elképesztően írsz, és ezt nem csak nagy általánosságban írom. Rengeteg blogot olvastam már, de a legtöbb a feledésbe merült, vagy egyszerűen csak nem tetszett és félbe hagytam. Ellenben a te blogaidat képtelenség elfelejteni, vagy nem élvezni. Fantasztikus ötleteid vannak, nem vagy sablonos, és csípem a stílusod is! És el tudom képzelni, mennyire zavaró az, ha valaki lekoppintja az ötleteidet, de ezt lehet akár bóknak is venni, mert akkor ( legalábbis szerintem) nagyon jóknak, ötleteseknek találja őket. Az már az illető problémája, ha - veled ellentétben - nem eredeti.
    Szóval nálam Te vagy a kedvenc! :)
    A történettel kapcsolatban: I-M-Á-D-O-M!
    Jómagam imádom az autóversenyeket, bár nekem mindig is a Forma-1 lesz a nagy szerelmem, de a nascar rohadt eredeti ötlet! És bár Harry nem az a cukifiú, amilyennek szinte minden blogban leírják, hanem egy kissé seggfej, én így is szeretem! :) Szeretem azt, hogy kiszámíthatatlan vagy, és sosem tudom, hogy mi lesz szereplők következő lépése.Most is megleptél, mert nem gondoltam volna, hogy Nina csak így bele megy a dolgokba. De ugye sors kiszámíthatatlan, így az íróknak is annak kell lenniük! :)
    Mostantól szeretnék sűrűbben írni, mert igenis kell a visszajelzés, még ha lusta is az ember... :)
    Várom már a következő részt! :)
    Gréta

    VálaszTörlés
  10. hàt ez huhhhh tetszik nagyon és igazàból előttem màr leirtak mindent a többiek amit én is hogy nagyon ugyes vagy, es jo es tehetseges es bele tudom elni magam amszerepbe es egyszeruen imadom ahogy irsz. kivancsi vagyok ki a titkos hivo?! es azert lassan atalakul ez kozottuk :)

    VálaszTörlés

Szablon wykonała Sasame Ka z Zatracone Dusze
CREDITS
Model1 Model2 Texture1 Texture2 Texture3