2015. október 10., szombat

50.rész*Döbbenet

- Annyira büszke vagyok rád – öleltem szorosan már a zuhanyzónkban állva.
- Köszönöm édesem – mosolygott le rám. Ajkaival csókot csent tőlem, és mellkasára vont. – Készülődnünk kellene – motyogta. – El fogunk késni. De ha visszaértünk, kérem a jutalmam – sóhajtja számba.
- Majd meglátom, hogy mivel is szolgálhatok – csavartam testem köré egy törülközőt, mire ő a sajátját felcsavarta és fenekemre csapott. – Hé!
- Tudd, hogy kivel állsz szemben, asszony – nevetett, és alsóteste köré csavarta a törülközőjét.
- Ugye nem baj, ha kicsit lazábbra veszem? – fordultam felé. – Nincs kedvem magas sarkúban lenni, és kényelmetlenül érezni magam – fordultam vissza a csap felé, és kezdtem el fogaimat megmosni, míg Harry válaszára vártam.
- Bébi, mindenben csodálatos vagy, de tudod, nekem ruha nélkül a legszebb vagy – ölelt át.  
A habot a mosdóba ürítem, és leöblítem.
- Akkor fehérneműben kellene csak mennek – néztem a tükör segítségével szemeibe.
- Nem szeretném, hogy megfázz – csókolt nyakamba. – Öltözz fel – kacsintott rám, és pedig nevetve kislisszoltam a fürdőből.
Letérdeltem a táskám elé, és elkezdtem a csinos, még is kényelmes, és egyben bővebb ruháimat vizsgálgatni. Egy ruhán akadtak meg a szemeim, amelynek meleg anyaga azonnal belopta magát szívembe. Kerestem egy testszűnő harisnyát, úgyhogy már csak a cipőn kellett gondolkodnom. Magas sarkú cipőhöz tényleg nem volt semmi kedvem, így egy bakancsot vettem magamhoz, amely a ruhám lazaságát visszaadta, még sem volt mindennapi, és még színben passzolt is az öltözetemhez.  
Felálltam, és az ágyhoz mentem, ahol felvettem a fehérneműimet, majd a harisnyámat és a ruhámat. Visszasiettem a fürdőbe, ahol is Harry még mindig egy törülközővel a derekán tollászkodott.
- Kinek csíped így ki magad? – löktem meg csípőmmel, és magam elé vettem a sminkes táskámat.
- Úgy hallottam, hogy lesz egy lány is a társaságban, lehetséges, hogy befűzöm egy estére.
- Csak egyre? – pillantottam rá a tükörben, miközben a BB krémemet vittem fel arcomra.
- Lehetséges, hogy többre is befűzöm – rántott vállat féloldalas mosolyával arcán.
- Igazán szerencsés lány – sóhajtottam fel drámaian, és minden figyelmem a sminkelésnek szenteltem, amelyet nem vittem túlzásba.
- Igen, rohadt szerencsés, ahogyan én is – csókolta meg fejem búbját és elhagyta a helyiséget, ám kellemes férfias illatát maga után hagyta.
Mosolyogva húztam ki szememet tussal, majd ajkaimra csak egy természeten, natúr színű rúzst kentem. Hajamat szorosan egy kontyba fogtam, és utolsó lépésként fújtam magamra egy keveset a parfümömből. Mindent a helyére tettem, Harry után is minimálisan rendbe szedtem a helyiséget, és visszasétáltam a hálóba, ahol is megtántorodva az ajtóban, figyeltem alsó ajkamat rágcsálva, ahogyan fekete ingét gombolta be alul. Felsőteste még így is tökéletesen megmutatkozott, ahogyan tetoválásainak egy része is.  
- Ennyire jó figyelni a tökéletes testem? – nem nézett fel, de egyértelmű volt, hogy tudta, figyeltem.
- Mindennél jobb program – nevettem, és elsétáltam mellette. Cipőmet felvettem, ám tovább nem tudtam készülődni, ugyanis elnevettem magam, és a derekamra simuló kezeket automatikusan feljebb húztam. – Sohasem fogunk elindulni.
- Szívesebben ünnepelnék veled, itt, kettesben – susogta, és nyakamat csókokkal borította be.
- Annak is eljön az ideje – fordultam felé, és nyaka köré fontam kezeimet. – Viszont most jelenésünk van Marieék előtt. Gem is velünk tart – simítottam végig álla vonalán.
- Rendben, menjünk enni, hogy aztán legyen energiám – kacsintott rám, csókot nyomott számra és csizmájáért lépett, amelyet fel is kezdett ráncigálni lábára.
- Le fog rohadni a lábaidról – tettem egy megjegyzést, miközben táskámba pakoltam be.
- Kényelmes – gyermeki arccal nézett rám.
- Tudom, hiszen nekem is van. Nem az ellen tiltakoztam, hogy ilyet vizelj, csupán egy újabbat kellene venned.
- Majd igyekezni fogok – kacsintott rám. – Kész vagy?
- Igen, csak még a kabátom – nyúltam az említett ruhadarabért, amelyet elvett tőlem és tartotta, így könnyebben felvettem. – Köszönöm – nyomtam puszit szájára, táskámat magamhoz vettem, s megvártam, amíg ő is fekete szövetkabátját magára vette.
Kinyújtotta a kezét, melyet megfogtam, s így sétáltunk ki a szobánkból. A folyosón már Gemma várt bennünket, aki lelkes volt a mai győzelem, és az este miatt is. Liftben szerencsére, kivételesen nem ütköztünk Anne és Melanie társaságában, de tudtam, hogy meg fognak jelenni, hiszen a délután folyamán, a pályán is szerves részeiként próbálták érvényesíteni magukat a csapatban.
A hotel előtt egy autó várt ránk, amelybe be is szálltunk sietve, hiszen kissé késésben voltunk már.
- Figyeljetek – irányította magára a figyelmet Gemma. – Ott lesz valaki, aki nagyon fontos nekem. Pár hónapja ismerem, és nektek szeretném bemutatni először. Tudom, hogy ez a te estéd bátyus, és megértem ha…
- Semmi gond, Gem – mosolygott rá kedvesen Harry. – De remélem felkészítetted, hogy nem lesz könnyű neki az első bemutatkozása.
- Csak hagyjad életben – nevetett a lány.
- Ha nem bánt meg, akkor valószínű, hogy megéli az öregkort – húzta magához, és csókolta meg feje búbján a lányt. 

****

Megérkezve az étteremhez, elsőként Gemma szállt ki, aki azonnal a srác nyakába ugrott, aki az étterem bejáratánál várta már. Stílusa figyelmemet azonnal megragadta. Fekete inget és nadrágot viselt, hasonlóan Harryhez, míg lábain barna bakancs volt. Haja tökéletesen be volt állítva, és ahogyan Gem mellé állt, tökéletesen is illettek egymáshoz. Csókot loptak egymástól, ám csak diszkréten, mert a lány is pontosan tudhatta, hogy bátya figyelte minden lépését.
- Mi nem szállunk ki? – fordultam Haz felé, aki árgus szemekkel figyelte a párost.
- A húgom most csókolta meg a barátját – fordult felém hitetlenkedve.
- Te is meg szoktál csókolni engem, Harry – nevettem, de csak egy „na, ne mondd” fejjel nézett le rám. – A húgod, tudom, de fogadd el, hogy végre boldog és nem egy komolytalan sráccal van.
- Nem ismered – förmedt rám.
- Igen, ez igaz, de nézz rá. Gem boldog, és ez a srác egyértelmű, hogy nem csak kihasználja. Normálisnak tűnik, és biztos vagyok abban, hogyha váltasz vele pár szót, te magad is rájössz majd.
- Annyira pozitív ember vagy – sóhajtott fel.
- Csak szeretném, ha az a srác túlélné az estét, és, hogy ne veszítsd el ismételten a húgodat. Most kaptad vissza, ne légy meggondolatlan, kérlek.
- Említettem már, hogy szeretlen? – suttogta számba, mire elmosolyodtam.
- Mintha említetted volna – helyeseltem. Gyors csókkal jutalmazott, majd kiszállt, és felém nyújtotta kezét, míg várta, hogy csatlakozzam hozzá.
- Bátyus, bemutatom nektek Liamet – lelkesen mondta Gem.
- Helló, Harry vagyok, Gemma bátya, ő pedig a barátnőm – húzott közelebb magához derekamnál fogva. – Nina.
- Szia, Nina Agdal vagyok – léptem közelebb és két puszival köszöntöttük egymást.
- Örvendek, Liam Payne.
- Menjünk be, a többiek benn várnak már – mondtam, és elindultam magam után húzva Harryt is.
Egyenesen az ajtóban álló sráchoz léptem, és mondtam Harry nevét, így már amint ellenőrizte a feljegyzések között a nevet, már vezetett is bennünket a lefoglalt asztalunkhoz. Marie, Sophie és a másik győztes, Samuel már jelen volt.
- Sziasztok – mosolyogtam rájuk, és mindegyiküknek egy-egy puszit adtam, ahogyan Harry is.
- Gyorsan bemutatom a barátom, ő Liam. Liam, ő a tehetséges Samuel, a bátyám jobb keze, az édesanyja, Marie és a húga, Sophie.
- Örvendek – fogott kezet Samuelel a srác, majd Gemma mellett elfoglalta a helyét.
- Akkor igyunk a győztesekre – mondta Gem, és már tekintetével a pincért kereste, akinek intett is.
- Jó estét, mit hozhatok? – kérdezte a fiatal srác.
- Egy palackkal a legjobb pezsgőjükből, illetve egyet a gyerekpezsgőjükből is. Milyen ízű legyen, hercegnőm? – fordult a mellette ülő kislány felé.
- Barack – lelkesen mondta, és feltérdelt a széken.
- Akkor barackosat kérnénk, illetve én még egy szénsavas vizet.
- Én egy menteset – szóltam közbe.
- Köszönjük – mondta Harry, amikor senki más nem kért semmit. – Nos, ezután pár hét szünet következik, majd újra teszteljük az autót, aztán irány Afrika – mondta lelkesen, miközben Samuelre pillantott – Felkészültél?
- Hitetetlen, hogy itt tartok – rázta fejét döbbenten. – Nemrég még az iskolapadban ültem.
- Nem hagyhatod abba a tanulást – jelentette ki Harry. – Muszáj továbbtanulnod.
- Tudom, eszem ágában sincs, csupán tényleg hihetetlen, hogy itt ülünk, és arról beszélünk, hogy a közeljövőben Afrikába megyünk egy versenyre. Álmodni sem mertem erről.
- Hidd el nekem, még sokat elérhetsz. Pár év múlva már te leszel a pilóta – jegyezte meg vidáman barátom, mire mosollyal az arcomon néztem Mariera.
A pincér visszatért italainkkal. Kibontotta a pezsgősüvegeket, és először a barackízesítésiből töltött Sophienak, mire én is felemeltem talpas poharamat, és felé tartottam.
- Édesem? – nézett rám kérdően Harry.
- Inkább ezt innám – feleltem, és megköszöntem a pincérnek, amikor is megtöltötte poharamat. – Mi tartsunk össze – néztem Sophra, mire kacagni kezdett.
Mindenkinek a poharát tele töltötte a fiú, majd a plusz italokat is elhelyezte mindenki előtt, s felvette az ételrendelésünket, mielőtt is újra távozott asztalunktól.
- Akkor emeljük poharunkat a bátyámra és Samuelre, akik bekerültek a NASCAR sivatagi futamába, a világ legjobbjai közé! – emelte fel poharát Gemma, s mi is így tettünk. – Samuelre és Harryre!
Koccintottunk, majd mindenki a szájához emelte poharát és kortyolt az italból. A barackos íz azonnal magával ragadott. Fogalmam sem volt, hogy azelőtt az este előtt, miért is nem kóstoltam meg a gyerekeknek szánt italt. Finom volt, meg kellett állapítanom.
- Biztosan nem kérsz a rendesből? Egy pohárral senkinek sem árthat – hajolt hozzám Harry.
- Nem, köszönöm – mosolyogtam rá.
Tovább folytatódott a társalgás, míg a vacsorát ki nem hozták. Lassan mindenki nekiállt a kellemes hangulatban elfogyasztani az ételét, ahogyan én is. Én mindössze egy őszi salátát kértem csirkével, de alig pár falat után a rosszullét rám tört.
- Elnézést – mondtam, s felálltam.
- Minden rendben? – nézett rám azonnal Harry.
- Csak kiszaladok a mosdóba – mondtam, és táskám társaságában már gyors léptekkel távoztam is.
Szerencsémre senki sem tartózkodott benn, így sietve a legelső fülkét el is foglaltam. Fűszeres ételek mindig is megmozgatták a gyomromat, de most szándékosan kerültem ezeket, ám úgy tűnt, hogy a pocakom apró kis lakója nagyon is finnyás volt már akkor.
Hallottam, amikor már a számat töröltem meg, s húztam le a wc-t, hogy valaki belépett a helyiségbe, és bezárta belülről. Megfeszültem, ám kénytelen voltam kimenni, így összeszedtem magam, és kimentem az előtérbe.
- Jól vagy? – nézett rám aggódva Marie.
- Csak émelygek – feleltem, és a mosdóhoz léptem.
Minden mozdulatomat figyelte. Arcomat megmostam kicsit, úgy, hogy a szemem sminkje helyén maradjon, majd megtöröltem, s számat is kiöblítettem párszor a hűs vízzel. Arcomat helyrehoztam a púderrel, amely táskámban lapult, majd bevettem egy rágógumit.
- Kérlek, ne nézz így rám – dőltem a pultnak.
- El kell mondanod neki – sóhajtott fel. – Most már nem értem, hogy mi akadálya lenne az egésznek? Azt hiszed, hogy nem veszi észre a jeleket?
- Férfi. Látta, hogy felszedtem pár kilót, de ennyi – feleltem.
- Hidd el nekem, hogy tudja, csak várja, hogy te mondd el neki.
- Férfiből van, Marie.
- Igen, de nem vak – mosolygott rám. – Menjünk vissza.
Lassan visszasétáltunk az asztalunkhoz, ahol is már mindenki végzett a vacsorával.
- Jól vagy, bébi? – hajolt hozzám Harry, amint újra elfoglaltam helyem mellette.
- Igen – feleltem, és magamhoz vettem a vizemet, melyből jó pár kortyot megittam.
- Rendben, akkor ki kér egy kis csoki tortát? – hajolt Sophie felé Gemma, amolyan cinkostársként.
- Én ki nem hagyom – jelentette ki lelkesen Liam.
- Hm, akkor már három biztosan el fog fogyni. Ti? – pillantott felénk, de én azonnal nemlegesen ráztam meg fejem.
- Én is kihagyom – mondta Samuel.
- Akkor elvitelre kérjük, rendben kicsim? – kérdezte Gem, Sophiet. Egyértelműen láthatta rajtam, hogy egyáltalán nem éreztem magam jól.
Gemma felállt és a pincérhez lépett. Nem hallottam, de sejtettem, hogy a számlát kérte és pluszban, dobozban csoki tortaszeleteket csomagoltatott el. Percek elteltével megjelent a srác, miután Gem is visszatért köreinkben. Letette a számlát, amelyet Harry sietve el is tulajdonított, majd a kártyáját átnyújtotta a fiúnak, aki eltűnt újra.
- Gyere, kicsim – állított fel Harry, és rám adta a kabátomat.
- Köszönöm – hálálkodtam, mire arcomra puszit nyomott csak.
Mindenki elkészült, mire a fiú visszahozta Harry kártyáját, és a dobozolt süteményt, így már indulhattunk is.
- Mi elmegyünk Sophieékkal – mondta Gemma, karjaiban a kislánnyal. – Addig megesszük a sütit – vigyorgott. – Köszönjük a vacsorát.
Mindenki elköszönt mindenkitől, és beszálltunk az autóban. Harry szorosan átölelt, míg én vállára hajtottam fejemet, és mélyen magamba szívtam férfias, kellemes illatát.
Talaj mozgott alattam, s azonnal megállapítottam, hogy valaki vitt engem. Megállt, én pedig felnéztem.
- Mindjárt a szobában vagyunk – csókolt halántékon Harry, mire visszahajtottam vállára a fejem.
Pár perc után megéreztem testem alatt az ágyunkat. Felültem, s elkezdtem megszabadulni minden ruhámtól, míg fehérneműben sétáltam be a fürdőbe. Kiengedtem hajamat, lemostam sminkemet és fogaimat is megmostam. Mindent elkezdtem a helyére pakolni, amikor hasamra csúszott két hatalmas tenyér. Megfeszültem, és szerelmem vállára hajtottam fejemet.
- Mikor akartad elmondani? – suttogta fülembe, és simogatni kezdett egyik kezével.
- Harry – nyöszörögtem.
- Gyere – vett karjaiba újra, és lefektetett az ágyra. Megszabadított melltartómtól, és fejemen áthúzta egyik pólóját, mely illatával volt átitatva. Leoltotta a villanyt, s bemászott mellém. Szorosan magához húzott, hátam kemény mellkasának simult. – Az enyém? – kérdezte, mire szemhéjaim azonnal felnyitódtak, és a döbbenettől hirtelen megszólalni sem tudtam. 


13 megjegyzés:

  1. Najó el sem hiszem, hogy végre kiderült, csak remélem nem lesz belőle veszekedés, hogy Harry kérdőre vonta, hogy az övé-e. Imádom, de ez sose lesz másképp. Nagyon várom a folytatást és, hogy akkor most Harrynek két gyerek van vagy egy az rejtély. Puszillak❤️

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök, hogy tetszett. Minden ki fog derülni a babákkal, hogy kié... melyik… :) Pusziii, xx

      Törlés
  2. Ez az idióta :) Remélem Nina elrendezni :) Imádom őket, vártam hoyg fog kiderülni ezek szerint Harry még se az a tipikus pasi :) Nagyon várom a következőt :)
    Puszi Kolett

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igyekszem Harryt mindig valami különlegessel megáldani :)) örülök, hogy tetszett. Xx

      Törlés
  3. Sssszzz.na de Harry. Kérlek...
    Nagyon aranyos rész lett volna,ha Harry nem rontja el az utolsó kérdésével.
    mégis mit képzel Nina-ról???
    ettől eltekintve komolyan nagyon aranyos egy pár.élvezet olvasni ahogy hülyéskednek egymással,szeretik a másikat és vigyáznak egymásra.
    ah.tökéletes. siess a következő résszel:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök, hogy tetszett. Köszönöm szépen. :) Xx

      Törlés
  4. Szia :) nagyon jó rész lett :) Imádom ahogy írsz <3 <3 Fanni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Köszönöm szépen nagyon aranyos vagy. Xx

      Törlés
  5. Anynira vartam mar h kideruljon es olyan jo h nem a sablonos "aszajabakellragni" modon derult.ki :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szepen koszonom aranyos vagy. Orulok h tetszett :) xx

      Törlés
  6. Anynira vartam mar h kideruljon es olyan jo h nem a sablonos "aszajabakellragni" modon derult.ki :D

    VálaszTörlés
  7. Annyira jó, hogy végre kiderült, hogy terhes. Nagyon jól írsz, imádom az összes írásod. Siess a kövivel!!! 😊❤👌☺

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szepen, nagyon aranyos vagy. Xx

      Törlés

Szablon wykonała Sasame Ka z Zatracone Dusze
CREDITS
Model1 Model2 Texture1 Texture2 Texture3