2015. május 27., szerda

32.rész*Magyarság

Felébredtem, s szám mosolyra húzódott. Meleg átjárta a testem, amelyet a nap okozott az ablakon keresztül. Friss szelő is társult hozzá, a nyitott erkélyajtónak köszönhetően. Pár lusta pislogásra telt tőlem, mielőtt is a mellkasom előtt pihenő kézen végigsimítottam. Lassan ajkaimhoz emeltem, csókot hintettem rá, s óvatosan lefejtettem magamról. Óvatosan megfordult, kis puszit nyomtam elnyílt ajkaira, és már ki is másztam csendesen a göndör srác mellől, kinek reakciója annyi volt, hogy hátat fordított.
Amint sikeresen eljutottam a csomagomig, magamhoz vettem egy fehérnemű szettet, és már el is hagytam a hálót. Fürdőben megengedtem a zuhanyt, megszabadult minden ruhámtól, s beálltam a meleg vízsugár alá.
Tenyerembe a narancsos tusfürdőmből nyomtam egy keveset, majd elkezdtem a mosakodást, miközben egy dallam járta át testem. Dúdolni kezdtem, majd hangomat bátran ki is engedtem.

„Nem akarom csak addig… még zajos a lelkem csak addig… még lobog a szívem, hitesd el… jó nagyon, nagyon ma éjjel!”

Csípőmet mozgattam az ütemre, s szinte teljesen átadom magam a dal forróságának, amelyet minden egyes alkalommal magából áraszt.

„Felkopog a szomszéd e percben… én vagyok a gyengéd, csak mondd, hogy én vagyok a minden. Te jó ég! Én bolond, bolond hagyom, hogy játssz még…”

Leöblítettem magamról a finom illatú habalapú tusfürdőt, s újabb adagot nyomtam tenyerembe. Arcomat a vízsugár felé fordítottam. Pár pillanatig úgy tartottam, majd arrább álltam, s deréktól lefelé kezdtem el mosni magam, mire a dalolászás újra feltört belőlem.

„Itt toporog bennem egy elszánt… vad szerelemállat, fogamtól… felhasad a vállad. Te jó ég! Jó nagyon, nagyon a világ még várhat..”

Megfogtam a zuhanyfejet, s magamra irányítottam, ám éppen hogy elkezdtem lemosni magamról a habot, egy kéz fonódott körém. Tudtam, hogy csak is Harry lehet az, így minden ijedtség nélkül hunytam le pilláim. Nyakamba csókolt, a zuhanyt kivette kezemből, s helyére tette.
- Milyen nyelven énekeltél? – kérdezte kíváncsian, oldalamat cirógatva.
- Magyarul – adom meg a választ.
- Nem is tudtam, hogy beszélsz más nyelvet.
- Minden ember beszél valamilyen idegen nyelvet – elgyengülten közöltem vele.
- Valóban – ölelt át szorosan. Meztelen teste enyéméhez simult. – Jártál már ott?
- Még nem – feleltem. – Na és te?
- Én sem. Viszont eléggé túlfűtött dalnak tűnt – jegyezte meg.
Felkuncogtam enyhén piros arccal, mielőtt is válaszoltam volna; - Mert az is.

****

- Kész vagy? – lépett be a szobába Harry, amikor is ruhám cipzárját próbáltam felhúzni.
- Segítenél? – néztem rá a tükrön keresztül.
- Persze – lépett mögém, s vállamon kis csókot hagyott. – Csodás vagy.
- Köszönöm – mosolyogtam rá hálálkodva. – Mit szeretnél ma csinálni?
- Esetleg kimehetnénk a pályára – ennek hallatán azonnal szembefordultam vele. Értetlenül nézett rám, s látszott rajta, hogy fogalma sem volt arról, hova is tegye a hirtelen reakcióm.
- Harry, én nem megyek vissza a pályára – ellenkeztem azonnal.
- Miről beszélsz? – vonta össze értetlenül szemöldökét.
- Vissza jöttem, itt vagyok melletted, de a társad újra nem leszek – magyaráztam meg. – Sajnálom. Amúgy, két hétig te sem ülhetsz még autóba – adtam tudtára.
- Az lehetetlen – rázta nemlegesen fejét. – Te vagy a tökéletes társam, akinek a finálén a sivatagban mellettem kell ülnie. Te is ezt akartad, bébi – kapkodta a levegőt, s felkarjaimat fogta erőteljesen.
- Még te sem lehetsz annyira biztos abban, hogy te jutsz be – fontam nyaka köré kezeim.
- Tudod, hogy a legjobb vagyok, még ha most két versenyt ki is hagyok – kacsintott rám, majd ajakit váratlanul enyéimre nyomta.
Nevetve szakadt el tőle, és szemeibe nézve így szóltam; - Még a te egód, sem lehet ekkora.
- Semmit se becsülj alá – kacsintott. – De legalább kimegyünk most? Semmi kedvem még egy napot a falak között tölteni.
- Pár perc és indulhatunk – léptem el mellette, és bújtam színes cipőmbe.
- Erre már nincsenek szavak – mosolyogva hagyta el a szobát.

Gyönyörű lánnyal az oldalamon sétálhattam végig a bokszutcán, ahol is a versenyzők, az ellenfeleim, kíváncsi tekintetekkel fürkésztek bennünket. Mind a ketten vidáman, hatalmas mosollyal arcunkon haladtunk előre. Ujjaink egybe voltak fonódva és egy másodpercre sem akartam elengedni őt. Csodás mosolyával mindent beragyogott, a boldogság szinte kézzelfogható volt.
- El sem hiszem – sietett elénk Ellie. – Köszönöm – ölelte meg szorosan Anit, aki egy kezével viszonozta a váratlan, kedves gesztust. – Harry, jó újra látni az igazi éned.
- Ne örülj annyira – vigyorogtam rá.
- Igen, erről beszélek – nevetett. – Remélem tisztában vagy azzal, hogy nem ülhetsz autóba.
- Mindent elmondott Nina, semmi okod az aggodalomra – nyugtattam meg. – Bár nem ígérhetek semmit – ezzel már húztam is magam után barátnőmet, faképnél hagyva Elt.
- Azért visszafoghatnád még magad – mormogta mellőlem Ani.
- Senki kedvéért sem változom meg.
- Igen, most már biztosan állíthatom, hogy betépve sokkal normálisabb vagy – nyomott puszit arcomra.
Nemlegesen, még is nevetve ráztam meg fejem, és vezettem a tribünökhöz a lányt. Elfoglaltunk két széket, amelyek szabadok voltak, s kényelembe helyeztük magunkat. Furcsa volt az érzés, még is kellemes. Jó volt, hogy újra mellettem ül a lány, aki elrabolta szívemet, még is a pillanatot az múlhatta csak volna fel, ha az autómban lehettünk volna.
Még is hálásan pillantottam mosolygós arcára, amellyel a pályát figyelte árgus szemekkel. Karomat átvetettem vállá, közelebb húztam magamhoz, ajkaimat puha arcbőrére nyomtam, majd orrommal megcirógattam, s figyelmem újra visszafordítottam a pályán nagy sebességet diktáló versenyautókra.  

5 megjegyzés:

  1. Ez kifejezetten romantikus :) Azt hittem, majd Ani újra autóba ül és versenyezni fog, és nem is értem miért nem teszi. Azért remélem tényleg versenyeznek még együtt :D
    Jó lett! :)

    VálaszTörlés
  2. Ilyen is kell:) hihetetlen jól írsz,eddig egyszer írtam véleményt facebook kommentben,többször próbálok mostantól,mert gondolom nem túl jó amikor egy sok időbe telő irományt csak úgy elolvassák,semmi köszönet vagy egyéb nélkül..Várom a következőt! (Pintér Lili)

    VálaszTörlés
  3. Miért csinálod ezt???? Miért ilyen rövidek a részek??? Kövit kérek!!! Most!!!
    Puszi: Andii:*

    VálaszTörlés
  4. Oooo nagyon tetszik imadom.:D
    "Még, még még még még ennyi nem elég.." ❤❤❤ :*

    VálaszTörlés
  5. Végre ^^ Olyan cukik együtt. Most boldogság van, de kíváncsi vagyok, meddig tart. Bár már remélem, nem jön közbe semmi. Harryt "ismerve" nem hiszem hogy sokáig marad Nina csak pályán kívül ott. Kíváncsian várom a kövit :D

    VálaszTörlés

Szablon wykonała Sasame Ka z Zatracone Dusze
CREDITS
Model1 Model2 Texture1 Texture2 Texture3