2015. augusztus 23., vasárnap

42.rész*Őrületes tempó

Fáradtan nyújtóztattam ki végtagjaimat, amikor is megérkeztük a hotelhez, ahol a többi versenyzőt is elszállásolták. Ásításomat igyekeztem elnyomni, mire Harry elmosolyodott mellettem.
- Megérkeztünk – szorította meg kissé combom, majd tárcáját előszedve kifizette a fuvart.
Kiszálltunk, s a sofőr segítségével kipakoltunk, elköszöntünk és már indultunk is be a hatalmas épület hűs falai közé. Mivel már esteledett, így semmire sem vágytam jobban, mint egy meleg fürdőre, és puha ágyra. Fáradtnak éreztem magam, mintha napok óta szemhunyásnyit sem aludtam volna.
A recepción bejelentkeztünk, majd percek múltán megkaptuk a mágneskártyákat és már mentünk is a megfelelő emeletre, a megfelelő szobába. Táskáimat hanyagul hagytam magam mögött, ahogyan cipőimet is. Ruháimat, minden szemérmesség nélkül hajítottam le magamról őket, és a földön, lépteimet, utamat jelölve elejtettem azokat. A fürdőben azonnal megengedtem a forró vizet és meg sem várva, hogy a kád megteljen a habos vízzel, ültem bele, s vártam türelmesen.
Pár pillanat múlva testem előre csúszott a méretes kádban, míg mögém befészkelte magát Harry, elzárta a csapot, és testének húzott. Kényelmesen helyezkedtem el mellkasán, s szemhéjaimat lehunytam, miközben oldalam fel, és levontatta hosszú ujjait.
- Nagyon fáradékony vagy mostanában – motyogta fülembe.
- Csak a sok utazás, és a stressz, hogy a szerelem…
- Ne, most ne hozd fel – csókolt halántékon.
- Szeretnék ágyba bújni hamar – ásítottam. – A holnapunk hosszú lesz, tudom, hogy nem fogsz addig eljönni a pályáról, amíg be nem ülsz egy kocsiba.
- Ülünk – javított ki azonnal.
- Meglátjuk – vetettem hátra fejem vállára.
Fürdő után gondoskodóan emelt ki a kád már hideg vízéből, és tekert testem köré egy törülközőt, mellyel alaposan áttörölte minden porcikámat. Amint végzett, kiterítette az anyagot, majd egy szárazzal megtörülközött ő is, és már a karjaiba is kapott.
- Tudok menni – motyogtam már álmosan.
- Igen, látom – nevetett.
Átsétált könnyedén a hálóba, és egyik kezével lesöpörte a díszpárnákat az ágyról, a takarót pedig felrántotta.
- Van láda – mutattam az ágy végébe.
- Remek – fektetett le, majd az ablakhoz sietett és elhúzta a sötétítőt, így más kellemes homály uralta a szobát.
Bemászott mellém, takarót félig ránk terítette, és derekamat szorosan átölelve magához húzott. Arcomat mellkasába fúrtam, s mielőbb igyekeztem békére találni karjai védelmében. Semmilyen gondolat kivételesen nem gyötört, mindössze átadtam magam a kellemesség érzésének.

****

Édes cirógatásra ébredtem magamhoz. Szemhéjaim nehezek voltak, így jó pár lusta pislogást követően tudtam csak nyitva tartanai szemeimet. Még közelebb bújtam a mellettem fekvő férfihez, aki hátam fedetlen bőrét simogatta. Ajkát homlokomra nyomta, és teljes testével felém fordult.
- Jó reggelt – motyogta bőrömbe.
- Neked is – csípőjéről kezem tovább csúszott és fenekén állapodott meg, amely teljesen fedetlenül simult tenyerembe.
- Rosszalkodunk? – rekedtes hangja simogatott.
- Szeretek veled rosszalkodni – vallottam be kislányosan, és kissé megcsíptem formás hátsóját.
- Te mos megcsíptél? – háborodott fel, és az én fenekem is megkapta a maga adagját. – Mint a gyerekek – fordított hirtelen hátamra. – Azt hiszem meg kell mutatnom, hogy melyik korosztályba is tartozunk.
- Te az idősebbikbe – húztam el számat, mire az övét ő eltátotta.
- És már szemtelenkedsz is – rázta lemondóan fejét, míg haja össze-vissza követte a mozdulatot.
- Megtehetem – túrtam bele enyhén göndör fürtjeibe.
- Valóban? – kapta el fogaival alsó ajkam, s meghúzta kissé.
- Valóban – feleltem, amint elengedett. Hirtelen lehunytam szemhéjaim, és hasamhoz kaptam. – Basszus.
- Mi a baj? – aggodalmaskodott azonnal, és a területet kezdte el óvatosan simogatni.
- Semmi, ne aggódj, már jobb – feleltem gyengén. – Csak a boldog egy hetem közeledik – húztam el a számat.
- Biztos – simított végig arcomon.
- Igen – emelkedtem meg kissé, és csókot csentem tőle. – Menjünk készülni. Éhen halok – mosolyogtam bízatóan, mire még egy csókkal ajándékozott meg, s lemászott rólam.
Fürdőbe mentünk mind a ketten, ahol nem kapkodva készülődni kezdtünk. Sminket hanyagoltam a melegre való tekintettel, hajamat pedig egy laza kontyba fogtam fejem tetején. Amint fogaimat is megmostam, visszaigyekeztem a szobába, ahol is táskámból előkaptam egy nadrágot hasonló felső társaságában. Magamra is kaptam a fehérneműek felvétele után a nyári darabokat, majd papucsomat is elővéve késznek nyilvánítottam magam.
- Milyen csinos – hallottam meg hátam mögül egy hangot, mire mosollyal az arcomon fordultam a tulajdonosával szembe.
- Nem kell túlozni.
- Ebben semmi túlzás nem volt – ragadta meg a kezemet. – Indulhatunk? A pályán reggelizünk, rendben?
- Igen, persze – kaptam fel táskámat, és már Harry után siettem, aki az ajtóban várt rám.
Kiérve az épület elé Harry sietve magához rántott. Fotósok már piócaként tapadtak ránk, a kamerájukat nyomkodták, miközben kérdésekkel is bombáztak bennünket.
- Igaz, hogy gyermeke lesz, Harry? – hangzott a kérdés több formában is, mire megfeszültem, de lépéseimet egyszerre nyújtottam is.
Harry kitárta a járműnek ajtaját, amint nehézségek árán végül elértük, én pedig amilyen gyorsan csak tudtam, bemásztam. Csatlakozott hozzám, és már közölte is a sofőrrel, hogy hova megyünk.
- Sajnálom – vont magához.
- Nem kell, bocsánatot kérnek – feleltem őszintén. – Nem tőled tudják – sóhajtottam fel. – Bármit megtennék azért, hogy te hord a szíved alatt a gyermekem.
- Harry.. – fordultam felé, de egy rövid csókkal elhallgatatott.
- De egyszer így lesz – mosolygott rám reménykedve, vággyal teli tekintettel.
Nem feleltem semmit, csupán közelebb férkőztem hozzá.
A pálya nem volt annyira messze, így talán negyed órányi utazás után már meg is érkeztünk a hatalmas létesítményhez, ahol már akkor emberektől hemzsegett a hatalmas tér. A számlát kifizettük és már mentünk is be. Furcsa volt újra a bokszutcában sétálni, a benzingőz és a forró gumi illata körül. Mindenhol versenyzők, szerelők, menedzserek és néhány családtag is jelen volt.
- Héj, visszatért a drogos apuka – kiáltott oda egy túlságosan is ismerős hang, mire Harry megtorpant. Kezemen szorítása kissé erősebbé vált, mire másik kezemet mellkasára simítottam.
- Nyugodj meg – suttogtam neki, és igyekeztem tovább húzni. – Ne süllyedj le a szintjére.
Rám emelte tekintetét, majd tovább indultunk, míg gyerekes módon nevettek a mögöttünk lévők.
- Csak irigykednek – mondtam neki, amint beértünk a garázsunkba.
- Arra, hogy egy mindenkivel lefekvő nőnek nem nevezhető személy gyereket vár tőlem? – förmedt rám, mire megálltam az öltözőnk ajtajában s elszörnyedve néztem rá. – Sajnálom – lépett hozzám. – Még semmi sem biztos. Figyelj, öltözzünk át, és üljünk be, menjünk pár kört.
- Jobban leszel tőle?
- Mindenképpen, de csak, ha mellettem leszel.
- Harry, kérlek – mentem közelebb hozzá.
- Beülünk, megyünk pár kört, aztán elmegyünk, bekapunk valamit – vette le arcomról a napszemüvegem, hogy szemeimbe nézhessen.
- De csak egy kör – néztem rá.
- Ahogy óhajtja, hölgyem – mosolygott le rám, majd csókot adott, és már indult is öltözni.
Követtem, s mosollyal, és magamban mély vággyal kezdtem el átöltözni az overallba. Amint elkészültünk, kimentünk a meleg levegőre. A szerelők néztek, de semmit sem szóltak, mindössze várták, hogy mit is teszünk. Meglepődve figyelték, ahogyan beültünk az autóba. Mivel a pályán már ment a gyakorlat, így Harry könnyedén hajtott ki a garázsból. A lámpánál megállt, s várt. Kezét enyémére tette, egy kissé megszorította, majd amint a lámpa zöld színre váltott, gázra lépett, s elindult.
Tempó őrületes volt. Tudtam, hogy ennyi kihagyás után nem fogja csak úgy lazán hajtani az autóját. Mindent beleadott, igazán ő maga volt. Mosollyal az arcomon figyeltem, ahogyan kanyarból-kanyarba vezette az autót. Élvezte egyértelműen.
Elhaladtunk újra a célnál, még egy kört megkezdve, amikor is megpillantottam a pálya szélén álló Martint, Ellie oldalán. Tudtam, hogy ebből semmi jó sem fog kisülni.
Ahogyan a métereket tettük meg, úgy éreztem, hogy a rosszullét kerülget. Kapaszkodtam, de a gyomrom forgott, és a hasam is éles fájdalommal ajándékozott meg. Hangosan felnyögtem, de a motor búgása teljesen elnyomta hangomat.
- Harry, állj meg! – kiáltottam, hogy hallja.
- Hé, minden rendben? – kérdezte, de a tempóból csak minimálisan vett vissza.
- Állj már meg! – ordítottam, mire azonnal lefékezett. Szerencsére az övnek, semmi baj nem történt, de ahogyan megállt, kicsatoltam az övet, kitártam az ajtót és minden tartalmát a gyomromnak kiadtam magamból. 

8 megjegyzés:

  1. Olyan hihetetlenül irsz... egyszerűen csodálatos ahogy fogalmazol imádom olvasni a soraidat. Ezen kívül meg olvasom egy blogodat az is baromi jo. Ez a rész is hibátlan lett mint a többi.
    Nagyon ügyes vagy:Caroline xx

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Ugye terhes? Mondd, hogy terhes! Kééérlek! Brutál jó rész lett, mint mindig. Kíváncsian várom a következő részt, hogy igazam lesz-e. Annyira imádom ezt a történetedet is, és bocsi, amiért mostanában nem írtam, de el vagyok havazva.
    Puszi :Klau

    VálaszTörlés
  3. Szervusz!

    Valami eszméletlen lett. Imádtam, bár mikor nem? Még mindig csodásan írsz és ez még mindig elképeszt.
    Remélem Nina terhes és hogy így már nem fog hülyéskedni hogy most el kell hagyni a Harryt mert a gyereknek szüksége lesz rá mert így már neki is rá ( jó csak egy kicsit lett értelmetlen a mondat). Már az elején sejtettem hogy itt lesz valami. Harryt egyszerűen imádom olyan édes, hogy komolyan szavak nincsnek rá.
    Tudom hogy ritkán írokk de ne hidd hogy nem követem mert igenis csak néha a lustaság győzelmet arat felettem. Nagyon tetszett ezt nem bírom tovább hangsúlyozni. Tűkön ülve várom a következőt!

    Puszil Oriett!

    VálaszTörlés
  4. Szia :)
    Tökéletes lett :) Remélem Nina is babát vár és minden rendbe lesz köztük :) Imádom őket együtt, azt is nagyon bírom mikor piszkálják egymást :) Várom a folytatást bmiből is érkezik. :)
    Puszi Kolett

    VálaszTörlés
  5. Any most terhes ugye? es remelem kiderul hogy annak a libanak nem a harytol lesz gyereke
    Nagyon varom a kovit

    VálaszTörlés
  6. Jujj.. Biztos vagyok benne hogy terhes lett.. :D Wiiiiii! :))
    Koviiiit! :)

    VálaszTörlés
  7. Helló! :)
    Szerintem Harrynek jó volt a meg érzése hisz ezt ő veszi észre mert ő törődik vele a legtöbbet :) de lehet ez csak azért írtad hogy ez csak egy csavar lesz hogy el hiteted velünk ebben a részében hogy az de nem de ez egy feltevés csak (és remélem nem így van mert szeretném ha Ani az lenne :)) és remélem csak Harry anya és Ani apja csak külön akarja őket választani ezel de ő nekik ki kell tartani és ha meg tudják hogy az akkor fel adják és el fogadják. Remélem hogy így lesz de a te történeted :) amit imádok :) és te alakítod remélem Happy End lesz a vége-Klau1D

    VálaszTörlés
  8. Uristen:D Es ha mondjuk o is terhes lesz, es az a no s az, az eleg furi lesz, DE még semmi sem biztos:DD Hihetetlenül írsz

    VálaszTörlés

Szablon wykonała Sasame Ka z Zatracone Dusze
CREDITS
Model1 Model2 Texture1 Texture2 Texture3