66.rész*Új kezdet

Harry már toporgott az ajtó túloldalán, míg én ráérősen készülődtem. Hajamat begöndörítettem már, és a sminkemmel szórakoztam. Sehogyan sem akart a tusvonal sikerülni a jobb szemhéjamon. A balon tökéletesen sikerült meghúznom, de a másik, jelentőségteljes gondot jelentett. Végül a pultra dobtam és lemostam a szemeimet, majd újra kezdtem egy teljesen más koncepcióval. Amint a szemeim elkészültek, az egész arcomat lealapoztam, s a parfümömből fújtam magamra.

- Bébi, elkésünk – kopogott be a ma este folyamán századszorra Harry.

- Kész vagyok, ne aggódj – léptem ki.

Tekintetét végigvontatta a testemen, amelyet alig takarta a rövid overall. Nyomtam egy gyors csókot az ajkaira, és már mentem is tovább a hálóba, ahol a magas sarkú szandálomat felvettem, és a táskámat is magamhoz vettem.

- Imádom, hogy Los Angelesben mindig kellemes az idő. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer a szilvesztert nem fogja a megfagyás megkeseríteni.

- Sohasem hagynám, hogy megfagyj – lépett hozzám, és újra egy puha csókot csent tőlem.

- Induljunk – megfogtam a kezét. – Még megnézem a gyerekeket.

- Alszanak, minden rendben. Ne ébreszd fel őket.

- Ez az év utolsó napja, Harry. És itthon maradnak a húgoddal és a nagybátyjukkal.

- Kérlek, ma légy az enyém, csak az enyém.

- Kisajátítasz?

- Teljesen.

Levezetett a lépcsőn, a nappaliban azonban megálltunk, ahol is Gemma és Liam vacsoráztak a televízió előtt. Bár Gemma inkább egy mély, fagylaltos tálra koncentrált. A terhesség nagyon kívánóssá tette. Én nem tudtam ezt megérteni, mert nálam ilyen tünet nem jelentkezett, de mosolyogva figyeltem mindig, amikor nagy tál édességet falt be mindenféle bűntudat nélkül.

Harry már tudja, hogy állapotos a húga, és eleinte mérges is volt rájuk, de szerencsére sikerült megbékélnie. Bár nem sok beleszólása volt a dologban, még is Gemmának szüksége volt arra, hogy Harry támogassa.

Amikor már jobb lett a kedve Harrynek, akkor már csak olyan poénokat mondott, hogy Liam csődbe fog menni, Gemma étvágyának köszönhetően.

- Csodás vagy, Nina – mosolygott rám Gem. – Mondtam, hogy muszáj megvenned.

- Észbontó segge van benne – mondta Harry és az említett területre simította a kezét, majd kissé meg is szorította.

- Azért fogd vissza magad. Családanya, te pedig édesapa nem egy szex őrült tinédzser vagy, bátyó.

- Nem kérdeztem a véleményed – vetette oda Harry, de az arcán vigyora jelen volt. – Induljunk, mert tényleg elkésünk.

- Még mindig nem mondtad el, hogy hova is viszed?

- Nem, és ti sem tudjátok meg most. És el is rabolom. Ha bármi probléma van, hívjatok.

- Semmi probléma sem lesz – forgatta meg a szemeit Gemma, és egy újabb adag fagylaltot kanalazott a szájába.

Felvettem egy lenge kabátot, hogy még is legyen rajtam valami, aztán már el is hagytuk a hatalmas házunkat. Meglepődtem, amikor egy taxi várt ránk odakinn, de Harry kérdést nem tűrően nyitotta ki nekem az ajtót, és várta, hogy beüljek. Ő is becsúszott mellém, majd bediktált egy címet, illetve az aréna nevét, ahova tartottunk.

- Miért megyünk oda, és miért taxival?

- Szeretnék én is felhajtani pár italt, még is csak szilveszter éjszakája van – indokolta. – Hogy miért oda megyünk, azt majd a maga idejében megtudod – nyomott egy puszit a halántékomra. 

*

Belépve rengeteg ember volt, de mi oldalt egy vip részlegnél álltunk, ahol svédasztal volt, bárpult és két felszolgáló is.

- Oké.. Ez pazar? – pillantottam Harryre, aki lesegítette a kabátomat.

- Örülök, de még jobb is lesz – ölelt át hátulról.

- Végre, hogy megérkeztetek – sietve fordultam meg és Elliet látva hatalmas mosolyra húzódott a szám. Szoros ölelésbe vontam.

- Te is hiányoztál kislány – simított végig a hátamon. – És az én gonosz ügyfelem is.

Elengedtük egymást, és Harryvel is megölelték egymást.

- Most már elmondja valaki, hogy mi folyik itt?

- Ed szilveszteri koncertje – El könnyedén felelte.

- Komolyan? – hatalmas szemekkel néztem Harryre, aki bólintott. – Köszönöm – öleltem meg.

- Örülök, hogy örülsz – tűrt egy kósza tincset a fülem mögé.

El töltött pezsgőt mind a hármunknak, majd egy-egy poharat nekünk nyújtott át. Koccintottunk, és én már félig meg is ittam az italomat.

- Ez ám a torkosság – szorította meg kissé az oldalam, és leült a kanapéra, majd maga mellé húzott.

- És mikor láthatom a kis lurkót?

- Lurkókat – egészítette ki Harry.

- Micsoda? Oké, lehetetlen, hogy még egyet szültél. Miről beszéltek?

- Melanie és Harry gyermeke is velünk van. Davina – mosolyogtam rá. – Bájos kislány, és pár még mind a ketten nagyon picik, már most látszik, hogy nagyon jó testvérek lesznek.

- Csak úgy odaadta a gyereket? – döbbent meg, és leült mellénk.

- Nem egészen – sóhajtott fel Harry.

- Biztosan még megjelennek, hogy visszaszerezzék.

- Esélyük sincs, hogy kiadjam a kezeim közül a lányomat, aki a mocskos anyjának köszönhetően elvonási tünetektől szenved.

- Ez szörnyű – kapta a kezét a szája elé El. – Ezt nem érdemli az a pici. Hiszen ő nem tehet semmiről.

- Igen, pontosan így gondoljuk mi is, ezért is mentettük meg azoktól…. – nem fejezte be a mondatát Harry.

- Minden rendben lesz – mosolygott rá kedvesen Ellie. – Nálatok biztonságban van, és tudom, hogy remek családban fog felnőni. De akkor már igen, őt is szeretném látni.

- Egyik nap, amíg itt vagytok, átjöhetnétek Eddel – ajánlotta fel Harry.

- Majd a koncert után megbeszéljük.

- Nem is tudtam, hogy újra együtt vagytok – néztem a nőre.

- Hosszú történet, majd elmesélem egy csajos napon – ivott bele a pezsgőjébe.

Felálltunk, amikor az első akkordok felhangoztak, a közönség őrjöngeni kezdett. Mosolyogva, érdeklődve és kissé izgulva léptem legelőre, ahonnan tökéletes rálátásunk volt a színpadra. Ed neve szinte egy őrjítő kántálásba ment át, a tapsviharban. Harry mögém állt, és úgy néztük a színpadon zajló eseményeket. Még sohasem hallottam Edet énekelni, de egy régebbi beszélgetésünk alkalmával Harry megígérte, hogy elhoz egy koncertre. Azóta feledésbe merült, de örülök, hogy betartotta a szavát, és még meglepetést is okozott.

Nagyon jól éreztem magam, tetszettek az elhangzó dalok, az, ahogyan a közönséggel, a rajongóival bánt Ed, még így a távolság ellenére is. Tapsoltam, és lelkes voltam, bár ezt a pár pohárpezsgő elfogyasztásának köszönhető is volt. De a lényeg, hogy nem bántam semmit.

Harry végig nekem simult, néha a nyakamba csókolt, és az oldalamat is cirógatta. Volt, amikor a dalt dúdolta mély, rekedtes hangját a fülembe úgy, hogy szinte egy szerenáddal is felért volna, mivel olyan halk volt, hogy csak én hallhattam az édes szavakat. 

A sokadik szám után a kivetítőn óra jelent meg, amely visszaszámolt, hiszen az éjfél közeledett. A pincérek a kezeinkbe adtak egy újabb pohárral a hűs italból, aztán mi is vártunk, és visszaszámoltunk.

Időközben többen lettünk, akik Ed és Ellie barátai voltak, így Harryvel nyugodtan foglalkozhattunk azokban a percekben csak egymással. Ágyéka a fenekemhez simult, ajkai a nyakam bőréhez, melyen libabőr jelent meg. Apró puszikkal halmozott el, és kissé a nyelvét is kidugta, és nedves csíkot hagyott a bőrömön.

Kezét, amelyben a pezsgőspohár pihent, előttem tartotta, de a másikkal szorosan fonta körbe a derekamat, ezzel az a leheletnyi területet is megszüntette, amely a testünk között volt.

- 3.. 2.. 1...

A fülemet simogatta az ajakival, ahogyan a számokat formálta. Hirtelen megperdített, ahogyan az egy elhagyta a tökéletes ajkait, majd hevesen megcsókolt. Nyelve az enyéméhez tört utat, felfalt, és simogatott. Lejjebb csúsztatta a kezét, és a csupasz combomon simított végig, majd apróbb puszikkal szakadt el tőlem.

- Boldog Újévet, édesem – motyogta a számba.

- Boldog Újévet – szemeibe néztem.

- A közös jövőnk, a zűrök nélküli életünk, a boldog szerelmünk és a csodás gyermekeink egészségére és boldogságára – koccintottuk össze a poharainkat, és ittunk újra az aranyló folyadékból.

Amint Ed is köszöntötte a rajongóit, majd ivott egy pohár pezsgőt, tovább folytatta a koncertet. Mi pedig hasonlóan az elejéhez, tomboltunk tovább. Más nem sok szám volt vissza, így viszonylag hamar vége is lett a koncertnek. Harry mondta, hogy várjunk, mert Ed fel fog jönni ide, így mi helyet is foglaltunk, aminek a lábaim örültek a leginkább. A magas sarkú szandálomba már szinte sajogtak a lábfejeim. Harry még ott is szorosan vont magához. Egyik kezével átölelt, míg a másikkal a csupasz combomat simogatta.

- Hogy tetszett? – érdeklődött.

- Nagyon jó volt. Örülök, hogy elhoztál, köszönöm.

- Azt hiszem majd otthon elég, ha köszönetet mondasz – suttogta, és megszorította a combomat.

- Ó, szóval csak azért hoztál el, hogy utána behajtsd rajtam az árát – piszkáltam a hasánál lévő inggombját.

- Igen, lehetséges, hogy önző vágyak vezéreltek – nyomott puszit a számra.

- Harry, Nina – Ed hangja tört a légkörbe.

Azonnal szétrebbentünk, és felálltunk. Ed mind a kettőnket meleg ölelésébe vont, aztán Elliet maga mellé húzta.

- Örülök, hogy végül el tudtatok jönni – mosolygott ránk, majd El arcára nyomott egy puszit. – Köszönöm, édesem – vette el a felé nyújtott poharat.

Mind a négyen koccintottunk, aztán beszélgettünk még egy keveset, ám mi búcsút intettünk, és elhagytuk az arénát.

Már csupán pár rajongó lézengett a hatalmas helyszín körül. Harry leintett egy taxit, azután pedig fáradtan be is ültem, ő pedig csatlakozott hozzám.

- Alig várom, hogy hazaérjünk, és rendesen megünnepeljük az újév kezdetét – mormolta a nyakamba.

- Fogd vissza magad.

- Elég nehéz, amikor hosszú hónapok után még csak mostanában kezdtem el törleszteni a lemaradást.

- Mint, ahogyan a húgod is mondta. Nem egy kamasz fiú vagy – kuncogtam.

- Nem, egy férfi, aki a saját házában, a saját hatalmas ágyában fog szeretkezni a menyasszonyával – fogta meg a kezemet és az ágyékára tette. – Csak a tiéd.

- Mertem remélni – simítottam végig a péniszén, mire felszisszent.

- Nem volt ilyen hosszú az út idefel – pillantott fel, és én is kinéztem, míg egy nevetés tört fel belőlem.

Éppen a mi utcánkba fordultunk be, és percek múlva már a házunk előtt parkoltunk le. Harry fizetett, és szinte kirántott maga után a járműből. Az ajtót felrántva lépett be, és rúgta le a csizmáit, aztán magával szembe fordított, és felkapott az ölébe. A fenekemnél tartott, és a sötét házban, a Hold gyér fényének megvilágításában indult az emeletre, a hálónkba, amelynek az ajtaját halkan csukta be, aztán már az ágyra is fektetve falt fel tekintetével, csókjával és forró érintésével.

Csoport: Alexa S. blogs